Orvosiban 6. Rész

- Rendben ! - felállt és idejött hozzám közben a tanár adott egy zsepit. - Mintha sokra mennék az ömlő véremmel egyetlen egy darab aprócska zsebkendővel..  Követtem a mókus fiút az orvosiba ahova semmi kedvem nincs menni, hogy miért nem tudom egyszerűen utálom az orvosokat. 
- Tudod nem kell elkísérned...- De, ha Borisz azt mondta akkor azt mondta! - Mmm...- Szép esés volt! 
- Hát igen tudod tehetséges vagyok... 
- Ideértünk.
- Hurrá ! Jaj ... de   jó ... - Mondtam kicsit idegesen meg oké bevallom félve, amikor először tört az orrom az az úgy volt, hogy fejbe vagyis orrba vágott a hinta, és nem tört el teljesen a picuri orrocskám csak megzúzódott a csont vagy mi (?!) és amikor nézte az orvos rávágott egy nagyot ... Hát mit ne mondjak eléggé meglepődtem, és amit utána mondott idézem " Csak biztos akartam benne lenni hogy nem tört-e el ! " kikészültem ... 
- Csak nem félsz?
- Mi, nem dehogy!! Én ? Soha!
- Deee! Látom rajtad! - és ahogy befejezte a mondatot megölelt! Na hát ez váratlanul ért.

- Ne félj én megvédlek! 
- Nem félek ... Max attól hogy meglátom a beleimet! Elengednél !!!??? 
-Ohh elnézést ... Persze! - Ahh végre elengedett ez a kékség, Ha még mindig "ölelne" akkor lehet hogy viszont láttam volna a reggelimet.
És benyitottunk. A váró terem tárult szemünk elé ami olyan olyan ... sivár volt a rosszul lét kerülgetett ( habár minden ilyen kórházas helyen így vagyok ) fehér falak és zöld színű székek. Az egész hely olyan mint egy kis falusi rendelő.. Az oda nyíló ajtó nyitva volt kicsit bekukucskáltam rajta de nem sok mindent tudtam megfigyelni ugyanis Alexy megszólalt .
 - Akarod hogy bemenjek veled?
 - Nem!! -mondtam, miközben még mindig vérzett az orrom
 -Te tudod! - vállat vont és leült az egyik székre
 - Na de hát de .... Na és most mégis mit csináljak?
 - Kopogj be .
 - Na ne.. - Éés bekopogtam -Tessék ! - hallatszott egy férfi hang oda bentről . Félek! Nagyon hasonlít a hangja a régi orvosomra ( aki eltörte az orrom ). És végül bementem ... Talált a régi orvosommal álltam szembe . Jaj mamám, na most vagy megismer és akkor futás, vagy nem, és akkor is futás!!
 -Szia! Új diák vagy? Még nem láttalak ... Mi a baj? - És amikor meglátott lehetséges hogy kihagyott a szíve. - Csak nem a kicsi Catlyn? - ne zavarja hogy folyik a vérem...
 - Nem, vagyok már kicsi !! - mondtam mérgesen mert amikor fiatalok voltunk Andy-vel mindig a nevünk elé rakta hogy kicsi ... ami nagyon idegesített már akkor is!
 - Jól van elnézést! Na szóval a lényegre. Miért vagy itt? Mi történt? - komolyan ennyire vak hogy meg kell kérdeznie?
 -Tesin egy hatalmasat estem, és a  tanár mondta hogy a biztonság kedvéért jöjjek fel hogy biztosan nem tört-e el az orrom ...- Félek.. az a nézés..  most jött el az az idő hogy futááás !!! ....  És kifutottam a váró terembe onnan az udvarra ha Alexy nem állított volna meg .
 - Hát te meg hova futsz?? - Kérdezte nagy kidülledő szemekkel, ami mit ne mondjak elég ijesztő volt...
 - Hát őőő... Mindegy csak el innen!!
 - Mért?
 - Wáháá !!
- Na most szépen vissza mész a rendelőbe ÉS NEM JÖSSZ KI ONNAN AMEDDIG AZ ORVOS AZT NEM MONDJA!!! - Mintha apám lenne.. Lehajtott fejjel nagyon nagyon nagyon naagyon lassan vissza mentem a rendelőbe. Mikor beértem az orvos Jake mérges szemekkel bámult, és mondta hogy üljek le ( arra a valamire ami az orvosi rendelőkben szokott leni ). Hát leültem és csak a földet néztem, nem mertem rá nézni. De sajnos muszáj...
- Nézz fel! Csak úgy tudom megmondani hogy eltört-e az orrod vagy sem. - Hát akkor hajrá! Felemeltem a fejem és rá néztem. - most szerencsére nem csapott rá, csak megvizsgálta, megnézte mennyire érzékeny, fáj e ha hozzáér..
- Most szerencséd van! Nincs eltörve az orrod! Mehetsz, De legközelebb nem szeretném meglátni hogy kifutsz a rendelőből ! Mi lesz akkor amikor az oltást kapjátok ?!
- Aah.. persze persze! - És kimentem. A kékség ott várt az ajtó előtt a székben. Amint meglátta hogy jövök azonnal felpattant és elkezdett kérdezgetni.
- Na minden rendben? Nem tört el az orrod uge? Mit mondott a doki?
- Igen minden rendben ! Nem nem tört el! Semmi különöset! És abba hagynád már ezt a kérdezgetést?!
- Ooo bocsi! Nem sokára kicsengetnek, már csak 5 perc van vissza az órából, úgyhogy szerintem te menj át öltözni én meg vissza megyek a torna terembe és elmondom a tanárnak hogy mi a helyzet!
- Megegyeztünk. - Ezzel elindultunk. Ő a tornateremhez én pedig a tornaterem melletti öltözőbe. Volt aki már ott volt például Amber és a csatlósai ...
Ahogy átvettem a pólóm Rosalia ugrott a nyakamba olyan sebességgel hogy elestem és ő is zuhant velem együtt ...

- Bénák ! - mondta Amber nagyképűen. De ezen csak nevetni tudunk. Mikor már mindenki bent volt az öltözőben nagy nehezen felkeltünk a földről és elkezdtünk öltözni. Becsöngetésre pont kész lettünk, futnunk kellett hogy beérjünk a tanár előtt... Igaz ez engem egy cseppet sem érdekelt sétálni akartam.. Sőőt.. ha ez a lány nem rángat magával.. lehet be se megyek időbe.. De Rosa magával húzott. A többi óra unalmasan telt nem volt semmi érdekes. Amikor kiértem az osztályteremből és elhaladtam a DÖK terem ajtaja előtt hallottam hogy valakik ordibálnak veszekednek ,-kíváncsi vagyok hogy kik lehetnek azok - mondtam magamban , de épphogy befejeztem a mondatomat Rosa ugrott elém ... Mit ne mondjak kicsit meglepődtem
- Sziokaa!!! Arra gondoltam hogy ma elmehetnénk a csajokkal a plázába és megismerkedhetnétek! Naaa??
- Hát.. ha iyen szépen kéred.. De nem fogok pink ruhákat próbálgatni sem megnézni egy romantikus vígjátékot! Már most előre szólok!
- Mért nem?
- Mert! Na most először hova? Mert én le szeretném tenni előbb a táskámat .
- Hát én sem szeretnék táskástól menni ... - Mondta egy vörös hajú lány Rosalia mellett
- Ja amúgy Rosa nem szeretnél bemutatni minket egymásnak ? - Kérdezte egy másik csaj.
- Ja De! Azt el is felejtettem... Ő Iris - Mutatott a mellette álló lányra akinek vörös hosszú haja volt amit befont, egy lila felsőt meg egy zöld pulcsit viselt fekete lila harisnyával és egy rövidnadrággal .

- Szia .
- Hali. Catlyn... Bár szerintem már ismersz - céloztam az a mai napi bemutatóimra.. kínosan felnevettem.. 

- Ő meg Kim! - Mutatott a mögötte álló rágózó lányra akinek fekete rövid haja és zöld szeme van. Öltözéke egy barackszínű haspólóból és egy rövidnadrágból áll amit kiegészített egy kalappal meg egy sállal .
- Csá kis csaj!
- Hellóka!
- És ő Violet de nyugodtan hívd csak Violának . - És rámutatott egy lila hajú aki egy rajz mappát tartott a kezében és egy szürkés szoknya volt rajta.
- Szia. - Mondta kissé félénken .
- Szia .
- Na akkor most már mehetünk. Egy óra múlva a pláza előtt?
- És mi lenne ha meg mondanátok hogy merre található a pláza?
- Akkor egy óra múlva itt a suli előtt találkozunk! - Mondta Rosa és ezzel mindenki szétszéledt. Gyorsan haza mentem... Inkább futottam de én sose szoktam futni szóval gyorsan gyorsétáltam egészen a házunkig. Ahogy benyitottam rögtön levágtam a táskám az ajtó mellé és rá a cipőmet. Berontottam a nappaliba onnan meg fel a lépcsőn és a szobámba. Kinyitottam a szekrényt és elkezdtem a legaljában kutatni a kis táskám után amit rövid idő alatt meg is találtam és be is pakoltam, csak a legszükségesebbeket Pénz, zsepi ilyenek... Mikor ezzel végeztem megnéztem az időt... Még van vagy egy fél órám. Addig kéne ennem valamit már reggel óta nem ettem semmit . Ezzel kimentem a konyhába út közben lefele a lépcsőn megbotlottam és sikeresen sikerült bukfenceznem egyet ... De most itt vagyok és a hűtő előtt állok már vagy tíz perce és azon gondolkodok hogy mit egyek , lehet sütök tojást de lehet hogy eszek zabpelyhet .


Tojás Előnye : semmi Hátránya : Odaégetem , felgyulladhat a konyha ,elsózom ....

Zabpehely Előnye : nem gyullad fel semmi nem lesz árvíz
Hátránya : Semmi

Szóval zabpehely . Elővettem a szekrényből a zabpelyhes dobozt és egy müzlis tálat , a hűtőből pedig végre kivettem a tejet. Miközben készítettem magamnak a kajámat észrevettem a hűtő mellett egy zsák krumplit , és mivel imádom a krumplit írtam is róla egy rövidke kis dalt :

                                                                                                                 Catlyn                         

                                                                                                          

5. Rész

Ideértek .
Az igazgatónő betessékelt minket az irodába. Hát mit ne mondjak szinte belökött minket az ajtón ... Tágas és világos volt az irodában a barack színűre festett falak még tágasabbá tették. Az íróasztal mögött egy bálna nagyságú ablak helyezkedett el szintén narancsos árnyalatú márvány mintás függönnyel. A szoba egyik hosszabb oldalán könyves polcok-szekrények a másik oldalt növények és fiókos szekrény. Igazán otthonos egy iroda, több kisebb, különlegesebb olvasó lámpa is van a szobában, egy-két regény is lapul  a polcokon.
- Üljenek le ! - mondta az igazgatónő miközben ő is helyet foglalt az asztal mögött. - Kérem mondják el az iskola házirendjét! - förmedt ránk
Na jó az meg mi a ...... ??? Ránéztem a vöröskére aki lapít mint a nyúl, úgy látom gőze sincs a dologról pont úgy mint nekem. Bár van egy olyan érzésem nem sajnálhatja amit tett, inkább csak egy bevált taktika lehet nála hogy gyorsabban szabaduljon. Lehet jobb lenne ha én is lapítanék. Ezzel elkezdtem lefelé csúszni a széken, de amikor megláttam a dirinéni arcát ... lefagytam. Kontyából kicsúszott tincsek éktelenkedtek mindenfelé, a kezében tartott papírt elszakítva gyűrögette idegességében. A lábával pedig mindjárt lyukat fúr a padlóba úgy dobog vel.
- Van egyáltalán fogalmuk róla hogy mi az a házirend? - egyre idegesebb, kezdek félni... mint egy igazi hárpia úgy rikácsol - Gondoltam, mondják meg mióta lehet enni órán és Castiel - áá szóval így hívják a vöröskét, nem róla sipítozott a szőkeség? Hogy hívják.. Amber! Nemhinném hogy ez a fiúcska pont az ő fajtájára bukna.. ha pedig mégis, biztos vagyok benne, hogy csak éjszakás kalandokra kell neki. - a telefon használata mióta megengedett? Többször kértem tegye el! Erre maga kutyába se vett!! Nem tűröm az olyas fajta viselkedést amit az elmúlt órán tanúsított! - Laapíts Lapíííts lapíts mint egy nyúl vadászatkor, lapíts lapíts... úgy van lapíts Castiel LAPÍTS Hogy nekem kelljen beszélni az idegbeteg dirinénivel úgy van ügyes vagy GRAT!! Köszi szépen.. 
- Kérdeztem valamit! - Mondta egyre hangosabb hangnemben az igazgató néni. És erre csak úgy kibukott belőlem ...
- Hát jóvan na mit tehet az ember ha lekési a buszt és ha éhen hal az éhségtől mert nem volt ideje reggelizni? Megesik emberek vagyunk! Tessék szépen megnyugodni mielőtt még mentőt kell hívni! - itt láttam hogy az igazgatónő közbe akar szólni ezért gyorsan folytattam - Mi mást tehet az ember ilyenkor mint órán eszik!! Nem kell így felkapni a vizet! Édes istenem.. hova kerültem - Mondtam egyre ingerültebben.. Ezért akkorát fogok kapni ... 
- Most azonnal tűnjenek a szemem elől, és még egyszer elő ne forduljon!! - Ennél a mondatánál összerezzentem, attól még hogy milyen egy vén róka, tud ordibálni mit ne mondjak.  Ch..  Vöröske morgás kíséretében felkelt a székből s unottan az ajtó felé vette az irányt. Ahogy odaértünk sietősen léptünk ki rajta nehogy a dirinéninek eszébe jusson még valami, hogy bajba tudjunk kerülni.  
-Kár hogy nem láttam hogy mit műveltél! 
-Jobb is! 
-Félsz hogy kiröhögtelek volna mi?
- Röhöghetsz a ha betöröm az orrod!
-  Kis törpe! Fel se érsz!
- Mivan?
- Csak nézz magadra Roxi! - jó hogy nem roki.. kutyanév..

-Van nevem is..
-Most már igen!
- Wáhááá !!! - ezzel szó nélkül otthagytam, felhúztam az orromat és elmentem. Úgy éreztem magam abban a pillanatban mint egy plázacicmic..
Megsértett... Na jó nem, enyivel nem lehet. De ne hívjon már Roxinak. De most komolyan miért hív így? És mi az hogy mostmár igen?! Eddig is megvolt a tisztességes nevem, ahogy ez után is! A nevem Catlyn! 

Ekkor végig néztem magamon. Oké most már leesett.. Rock.. Roxi.. de attól még hogy így öltözök ne hívjon már Roxinak ennyiből én is hívhatnám így! Beképzelt barom!

A nagy gondolkozásom közben becsöngettek! A következő óra.. gyorsan rápillantok az órarendre.. A következő óra testnevelés.. Na persze! Fussanak a bolondok! Én biztos nem! Plusz nem is volt időm át öltözni, de ezzel szerintem nem vagyok egyedül, azért fulladjak ki hogy boldog legyen a tanár, hát nem én nem fogok csinálni semmit! Bár, első tesiórám lesz, és a mai után.. Picit jobb fényben kéne bemutatkoznom.. na meg persze az edzés segítene levezetni a feszkót.. 

Végül elindultam öltözőbe út közben elgondolkoztam azon hogy itt nincs semmi körbevezetés.. csak az igazgatónő elmondta mi merre van és kész meg se mutatta... Ha benyitnék a fiúkhoz akkor meg persze én kapok ki..
Végre ideértem. Benyitottam, de máris megbántam ezt a lépésemet, mert pont felém repült egy cipő és ha egy fehér hajú arany barna szemű lány el nem rántott volna félre, autógrammom lenne egy cipőtől.
-Hát, kösz! Ez itt megszokott? Vagy engem köszöntenek csak ílyen kedvesen?
- Rosalia de hívj nyugodtan  Rosának és nem, vagyis nem mindig van itt ilyen háborús övezet. - közben megérkezett a cipő tulajdonosa. Ha jól értettem valami kínos sztori miatt lettbeldobva a tornacsuka.
- Catlyn.
- Siessünk mert csak 4-5 percünk van átöltözni. Amúgy elég szigorú a tanár akit Borisznak hívnak csak 5 percet ad átöltözésre becsöngő után. Ha késünk egész óra alatt erősítő gyakorlatokat kell végeznünk.. jobb ha sietsz! - mondta és elkezdte hosszú, enyhén hullámokkal gazdagított haját egy lófarokba összefogni.
- Pff remek! - mondtam Rosának mert nekem 5 perc nem elég ahhoz, hogy átöltözzek a többieknek lehet hogy elég de nekem nem! A mi családunkban ez az átöltözősdi nem megy gyorsan..  De most kivételesen sikerült IDŐBEN átöltöznöm. Semmi extra nincs az edző szettemben. Fekete oversize póló és egy hozzá illő fekete combközépig érő naci, amibe a póló egyik sarkát betürtem, mégse csak úgy lógjon rajtam, mintha egy zsákba bújtam volna.. Lehet köszönhetem a gyors átöltözésem Rosának, aki folyamatosan siettetett, szinte levegőtvenni sem hagyott. Más esetben fogtam volna magam és csak kisétáltam volna az öltözőből, otthagyva az egészet.. De van ebben a lányban valami, ami miatt nem tudok ideges lenni miatta. Furcsa, hogy csak 5 perce ismerem, de már most úgy beszélgetek vele mintha gyerekkori barátom lenne.
Mikor mindenki beért a tornaterembe a tanár akinek szőke rövid haja van és kék szeme és nagyon nagyon nagyon magas... Így szólt : 
- Srácok, mielőtt elkezdenénk had mutatsam be nektek Catlynt - mi ki hol mi? lemaradtam miről van szó? Ugye nem.. - , és hogy miért nem az igazgatónő mutatja be nektek? - És de! De igen! Nem a dedóban vagyunk hogy így bemutassanak az egész osztálynak.. mint valami bazári majmot! Különben is.. nem a legelső tanóran kellett volna? Kicsit mintha megkéstek volna ezzel...  - Őszintén nem tudom! De talán jobb is, hiszen egy matematika órán kevésbé lehet társalogni, mint az én testnevelés órámon! - intett egyet hogy menjek ki mellé. Remélem nem gondolta komolyan.. Már épp fordultam volna, hogy kisétaljak a teremből, mikor Rosa oldalba könyökölt s odasúgta hogy menjek már! 

Mély levegőt vettem és elindultam mellé, de szerencsésen megbotlottam a "hercegnő" lábába persze hogy orra estem, remélem nem törtem el az orromat mert annyira de annyira fáj a picurika orrocskám plusz már egyszer eltörtem és nem a legkellemesebb érzés... Nagy nehezen feltápászkodtam, az egész osztály rajtam röhög és hogyha elképzelem mekkorát eshettem én is elkezdtem röhögni, de a tanár egyáltalán nem nézett hülyének hogy taknyoltam egy hatalmasat vérzik az orrom... Itt fulladozok a többiekkel a tornateremben a röhögéstől mert ez egy olyan szép esés volt hogy csak na, az óriásra nőtt tanár meg csak aggódva és értelmetlenül néz hol rám hol a többiekre . 

- Gyerekek elég legyen!!! - mondta idegesen Borisz és idejött hozzám - Minden rendben? Nem esett semmi baja ? - ha lenne még erőm újra röhögni akkor tuti hogy kitörne belőlem de már nincs.
- Hát azon kívül valószínűleg eltört az orrom remekül vagyok!! 
- Alexy mivel te úgysem tesizel kísérd el Catlynt az orvosiba! - amikor odanéztem a padon ülő kék hajú fiúra ... ő az aki aludt és nem ébresztettem fel. Olyan cuki így most hogy elnézem olyan mint egy kis mókus kék bundával.
- Rendben ! - felállt és idejött hozzám közben a tanár adott egy zsepit. Mintha sokra mennék az ömlő véremmel egyetlen egy darab aprócska zsebkendővel.. Követtem a mókusfiút az orvosiba ahova semmi kedvem nincs menni, hogy miért? nem tudom egyszerűen utálom az orvosokat...

4. Rész

Fárasztóak , sóhajtottam egyet és felmentem a szobámba lezuhanyozni. Igazából az eredeti az volt hogy át öltözök de akkor már le is zuhanyozhatnék, vagy inkább fürdök! Jaj annyira szeretek belesüppedni a jó meleg vízbe! Olyan érzés mintha minden tehertől, gondtól megszabadulnál. 

Mos így belegondolva, fogalmam sincs minek a fürdőszobámba zuhanyzó, sokkal jobb fürdeni!
Na szóval akkor én most fürdök. Határoztam el magam, de ekkor vettem észre hogy már mindegy rajta gondolkodom mert már bent ültem a kádban, a cseresznye illatú habok között! Talán a kedvenc illatom. Bár vetekszik a kókusz az édeskés, krémes ugyanakkor trópusi illatával! 
Egy nehezen kivitelezhető ugyanakkor annál érdekesebb nyújtózással elértem a telefonomat, hogy felmenjek kicsit facebookra.  Mondanom sem kell, hogy majdnem kiestem a kádból.. Méha belegondolok, miért gondolják egyesek furának a magamfajtákat, akik viszik a telefonjukat a fürdőbe, például mi van ha orra esek nincs itthon senki kitöröm a bokám és nem tudok felállni??! ... Na jó ez hülyeség,  de bármi megtörténhet! Probléma esetén hogy hívnak segítséget?
A  fürdő L alakú a rövidebbik rész az akkora hogy csak a WC fér el benne ahová én már régóta akarok egy ajtót, de nem,  nem tudom miért de nem kaphatok, szerintem leginkább csak nem foglalkoznak vele, hiszen a hában található még wc, ezt csak en használom.
Ahogy bejönni az  ajtó mellett van a csap az mellett a mosógép aminek persze hogy a fürdőmben kell lennie. Igaz, ezt ritkán használjuk, már régi, inkább a nagyon koszos dolgokat szoktuk vele átöblítetni. Ide szoktam dobni a cuccaimat. Polcnak tökéletes! A mosógép mellett a zuhanyzó és mellette a fal . A zuhannyal szemben a kád  ahonnan az  előbb majdnem kiestem. Szóval nem volt könnyű elérnem a telefont.
Rá írtam Andy-re hogy akkor most hogy is lesz, hiszen délután nem erről volt szó

    Beszélgetés:

- Szia ! Akkor ez most hogy is lesz? Délután óta változott a terv? 
- Szia ! Akkor péntektől
Péntek : megyünk
Szombat -Vasárnap: mondhatni plussz szabadnap
Hétfőn : Pihenünk
Kedden : Össze készülünk a koncertre
Szerda : Koncert
Csütörtök : Pihenünk
Péntek-Szombat : Szabadnap
Vasárnap : Megyünk !

Fejesek aztmondták megjár a pihenő kapunk még kis plusz napot
Amúgy milyen volt a vacsora ?
-Rosszabbra számítottam de így se volt az "hú de jó".  Anya főnökének a lánya egy elkényeztetett plázacica akinek a bátyja a DÖK elnök mint megtudtam.. Érdekes egy család.. A csaj ahogy beléptem a suliba rögtön rám vetette magát hogy ő a főnök meg minden ugye ezt meséltem.. A tipikus kis "minta diák" meg a csajszi testvérek.. tehát gondolhatod milyen volt az este! Eddig úgy tűnik legjobb barátom szintén a gitár marad!  huh, mindjárt jövök pillanat 

Kezd kihülni a víz..
-Oké . - Megvártam ameddig vissza ír és kiszálltam a kádból, gyorsan megtörölköztem, felöltöztem az Avenged Sevenfold-os pizsimbe egyszerű fekete eövidnadrág és egy hozzá passzoló szintén fekete koptatott felső a bandától megszokott motívumokkal. 

Leengedtem a vizet a kádból mielőtt még anyám jönne ordibálni hogy engedjem le amikor ez az én fürdőm és csak én használom egyedül, nem tudom miért de idegesíti. Ah Pedig azt a vizet akár újra is lehetne hasznosítani mondjuk wc öblítésére.. nagyon nem szeretek ilyen téren pazarolni.. 

Kimentem a fürdőből és bedobtam magam az ágyba na meg a ruháimat csak egy kupacba a szekrényem melletti székre hiszen csak max 2 órát volt rajtam. Írtam Andynek hogy itt vagyok.
-Szuper! Mit csináltál?
-Szerintem az neked mindegy!
-Ez nem igaz! A bátyád vagyok és nálam jobban senki sem vigyáz rád! Na szóval mit csináltál?
-Mmm! Na ezért néha utállak  NAGYON! De csak amikor ilyen vagy! Fürödtem! Boldog vagy?
-Igen nagyon! Valóra vált az álmom!
-Akkor most te jössz!
-Oké. Na mi lenne az amiért meg kell másznom a Monteveresztet?
-Háát ... Szerintem te azt nagyon is jól tudod..
-Egy aláírt gitár a kedvenc bandád tagjaitól!
-Talált!
-Mint mindig!
-Na azért ne szállj el magadtól!
Miért hisz én: Jóképű , kedves , sikeres... és még sorolhatnám, na a lényeg hogy mindenem megvan ahhoz hogy elszálljak magamtól!! - és ahogy ezt az üzenetet elküldte máris kaptam az értesítőt Andy posztolt ez állt benne : Büszke vagyok!   Természetesen magamra :P
- Na szép mondthatom! - Írtam vissza neki és idéztem a posztját!
-De most mért? Ez így van és kész! Nem fogom csak azért letagadni hogy boldog legyél!
-Jó! Oké. Felfogtam! - Próbáltam kibújni a téma alól mielőtt még kővel dobálna meg.. Mert arra is képes lenne hogy csak azért jön el ide hogy megszivasson.. vagy hasonló! Még beszélgettünk egy "kicsit" addig ameddig rá nem néztem az órára . 3: 18 azaz mindjárt fel kell kelnem, talán el lóghatom az első két órát.. nem?
-Tudod hány óra!?
-Azta! Már igen. Hogy elment az idő!
-Nagyon! Mennem kéne aludni...
-Jó lenne! Nekem is mennem kell.
-Majd holnap beszélünk ...    vagyis ma! Szia, Jó éjt! Vagy.. Reggelt! Nem tudom annak veszed aminek akarod! 
-Oké. Igen már ma van! Szia! Neked is jó éjt/reggelt!
-A humorod még mindig nem olyan jó!
-És?
-Na most már tényleg megyek! Szia  - Nem is vártam meg hogy vissza írjon , na mindegy.

 Miután letettem a telefonomat az éjjeli szekrényemre fél perc se kellett ahhoz hogy elaludjak. Most érdekes módon álmodtam de fogalmam sincs hogy mit. Nem emlékszem. Vagyis de egy kis részletre igen  az álom részlet:

Megkötözve kuporgog egy rosszul megvilágított nyirkos helyen, körülöttem minden véres sehol senki, csak holttestek, olyan ismerősek de mégsem tudom megmondani kik ők ... Ennél többet nem tudok felidézni. Nem tudom kik feküdthettek mellettem, hogy kerültek oda és ez nyugtalanít. Ilyen érzéssel mentem be a fürdőbe arcot mosni és megfésülködni.
 -Ez nem lehet igaz! - mondtam ugyanis a fésű kitépte majdnem az összes hajamat..  Arcmosás közben szembefröcskölt a csap, nem láttam semmit meg akartam keresni a törölközőt de nagy szerencsémre megcsúsztam a vízfoltom és beleestem a kádba ... Komolyan csak én lehetek ilyen béna!!! Milyen jó hogy nincs víz a kádban!! Most hálás vagyok amiért anyum nem szereti ha ottmarad, különben tuti csuron víz lennék! A hajamat is száríthatnám meg.. pedig arra nem lenne semmi időm..
Bevertem a fejem a hátam és a popsiim, nagyon fáj.. Főleg a fejem.. Nem hiányzik egy jó kis agyrázkódás.. Nagy nehezen kikászálódtam a "kis" balesetem után a fürdőből még egypár bénázással. Felöltöztem a fekete Converse cipőmet és a fekete farmer rövidgatyámat az Avenged Sevenfold-os felsőmet vettem fel, megnéztem hány óra, mindjárt becsöngetnek 7:40 van és van 20 percem hogy időbe odaérjek a suliba.. már ha oda akarok érni persze.. Gyalog nagyjából 20-25 percre van innen a suli, az én gyors tempómban.
A busz 5 perce múlva indul és rohannom kellene, hogy elérjem elég messze van tőlünk a buszmegálló. Gyorsan lementem a konyhába reggelizni... sehol senki, odamentem a hűtőhöz hogy kivegyek valami kaját és bedobjam a táskámba hogy majd út közben vagy órán megeszem, találtam egy cetlit a hűtőn amire ez az üzenet volt írva:

Apáddal - azaz a nevelőapámmal, igen anya.. -el kellett mennünk egy megbeszélésre ami  két napig is elhúzódhat,  palacsinta és a tegnapról maradt vacsi a hűtőben!! 

Olvastam fel hangosan a kis cetlin lévő feliratot. Na akkor a kaja már megvan és az is hogy hova mentek. Beraktam egy éthordóba a pár palacsintát, és nem maradhat el a husi sem! Bedobtam a táskámba. És mostmár mehetek a suliba. Nem! A telomat elfelejtettem.  Oké, most már tényleg mehetek.
Felvettem a fülesemet és elindítottam egy lejátszási listát. Egész úton azon az álmon járt az eszem, tudván hogy egész napomra rá fogja nyomni a bélyegét.. Végre ide értem mert ha tovább gondolkozok akkor még lehet hogy nem fogok merni kimenni többet az utcára.. az álom az emlékek.. 

Érdekes csak 10 percet késtem.
Na akkor rajta! Mély levegő  ééés ... Benyitottam pont az igazgatónő tartotta az órát  " nagyon jó "! Ahogy láttam nem nagyon örült a dolognak hogy a második napomon elkéstem. Azt hiszem bajban vagyok! Pedig én tényleg igyekeztem! Hogy minél többet késsek, de az más kérdés! Legalább most bejöttem.. előző sulimnál kérdés volt, főleg ilyen álom után!

- Már a második napján elkésik?! Mi a mentsége?
- Öö elaludtam? 
-Kérdezi vagy mondja? ... Korgott egy jó hangosat a hasam, de ezt szerencsére a többiek nem hallották mert Kentin ahogy felállt hogy kimenjen a táblához, megbotlott a padban és ráesett a kék hajú fiúra akit tegnap láttam, olyan szerencsétlenül értek földet pont egymás száját találták el! Csókolóztak!!! Persze mindenki elővette a telefonját hogy lefényképezze őket, én is vettem volna de sajnos lemerült. Francba!  -A hosszabbítón lévő pirosgomb azért van ott hogy felkapcsoljuk ha áramhoz szeretnénk jutni... - dalolásztam magamban miközben lecsüccsentem a hátsó padba.
Elővettem a krumplit és a husit, engem nagyon nem érdekel ha kapok valamit, éhes vagyok és kész! De azért nem akarok 3 igazgatóival osztályfőnökivel és több mint 7 szaktanárival dicsekedni mint tavaly. 

Evés közben azon gondolkodtam, idefele tartva be kellett volna ugranom egy pékségbe, ennék egy croissant.. nem is tudom, csokival töltöttet vagy sonkás sajtosat kívánnék jobban.. Amikor már majdnem befejeztem rám szólt a tanár. Mi rosszat tettem? Felnéztem,  hús a kezembe másikba a villa, tele a pofám hát... azt hiszem bajban vagyok! Megint.. micsoda újdonsáág..

- El késik és még ráadásul eszik is órán?  Ezt hogy képzeli? Menjen az igazgatóiba! Most! De azt itt is hagyhatja. - Mutatott az előttem lévő ételmaradékra.
-De, de... Éhes vagyok! Biztos nem hagyom itt!
-De akkor nem az a megoldás hogy elkezd órán enni!!!
 - Mmmm. - Felálltam és lassan elvánszorogtam az ajtóig, kezemben a reggelimmel

Ekkor az igazgatónő szúrósan nézett rám. Amikor kinyitottam az ajtót egy vörös fiú tárult szemem elé aki olyan bambán értetlenül nézett mint amikor én nézek a matekdogakor hogy ez most mi a fasz*m. Biztos hallotta az előző kis beszélgetésemet a dirivel. Sóhajtottam egyet és át paszíroztam magam mellette, nem azért kellett préselődnöm mert nagy helyet foglalt el a vöröske (ezt a becenevet adtam neki mert a haja is piros/vörös a pólója ... Hé olyan a pólója mint nekem !!! ) az ajtó volt kisebb a kelleténél .

-Szuper a 2. nap is az igazgatói. - Mondtam magamban miközben leültem az ajtó elé és vártam, vártam és vártam. Idő közben teljesen elfogyasztottam a kis maradékomat. Kicsöngettek, végre már azt hittem sose lesz vége az órának, de ami most következik az még szörnyűbb lesz. A folyosó végén megjelent az igazgatónő a vöröskével együtt. Vajon mit keres az itt? Na mindegy végül is nem az én bajom. De ha tippelhetnék, az idegességtől ködös elméjével nem nézte jó szemmel hogy az óra felét ellógta a srác.  Kicsit idegesít hogy egyforma a pólónk,  nem szeretem ha valakinek ugyan olyan cucca van mint nekem.  Bár, jobban belegondolva.. ez egy tömeg gyártott póló.. 

3. Rész Vacsora 2/2

-A lányom Amber!  (A plázacica! ő és Nataniel testvérek? Jó tudni !)

- Jó estét! - és valamit motyogott maga elé. Látszott rajta, hogy nem tetszik neki a helyzet. Már most félek, hogy mi fog történni az este folyamán. 

Anya betessékelte a vendégeket (és persze engem meg Adamet is ) az ebédlőbe ahol a föld színeiben megterített asztal várt minket, harmóniában állva a fa berakásos csillárra és a falról lógó növényekkel. El kell ismernem, még ha nem is vagyok teljesen oda Adamért, anyának mindig segít ha szüksége van rá! Most is, a terítést ő végezte, meglepő de még a szalvétából egyszerű virágot hajtogatott mindenki számára. Néha tényleg előtör belőle a gyermek énje.

Leültünk beszélgetni, közben anya pedig kihozta a frissen főtt vacsorát.

-Catlyn! Anyukád sokat mesélt ám rólad, köztük azt is, hogy milyen jól tudsz gitározni és még szereted is! - mondta érdeklődve Viktória egyből belecsapva a közepébe. Ahj de anyámnak minek kell mindig kitálalnia az életemet mindenkinek?? Rohadtul elegem van mar abból hogy a 20. szomszéd unokájának a kutyájának a fia is tudja az egész életem.. régebben ez még ennél durvább volt. Random idegenek álítottak meg az utcán és kezdtek el kérdezgetni.. volt idő mikor ebből kifolyólag nem mertem kilépni a házból egy nagy kapucnis pulóver nélkül, hogy ne ismerjenek fel! Akkoriban eléggé elfajult a helyzet.. ez is közrejátszott az akkori költözésünkben. Szerencsére már tényleg fényévekkel jobb a helyzet, és persze tudom, nem rosszból csinálja, ő csak ilyen! De akkor is! Ne az én életem legyen a pletyka tárgya! 

-Igen! Néha szoktam gitározni.

-Nataniel dobolni tud! - Csak szerintem nagyképű egy kicsit? Ahogy rápillantottam Nataniellre egyből a pírbe bújt arca szúrt szemet. Lehet hogy ezt titokban akarta tartani?! Ahogy egyre inkább figyelem ezt a srácot.. olyan érzésem támad mintha vagy semmi szava nem lenne otthon, ami nem lepne meg, tekintve a testvérét,  teljes elnyomásban tartják, vagy a saját neméhez vonzódik. Minden esetre nagyon érdekes számomra, hogy ennyire csendben van.

A vacsora nyugodtan telt, inkább a felnőttek, a munkájukkal kapcsolatos sztorikat osztották meg egymással. Én viszont egész idő alatt csak arra a két dologra tudtam gondolni hogy miért néz rám olyan furán Tom. Nem is tudom hogyan mondjam... biztos nem vagyok neki szimpatikus. A másik dolog hogy, Amber most mit gondolhat. Fogalmam sincs miért érdekel. Hiszen ő csak egy elkényesztetett plázacica.. volt képe a mai napon hozzám vágni hogy én csak egy kis szolgája vagyok.. talán visszamentünk a királyok korába hogy szolgákat tart??  

Miután befejeztük a vacsorát anya felküldött minket a szobámba, hiába erősködtünk, had maradjunk a nappaliban, csak azt mondta úgy is megzavarnánk őket, s különben is, csak rájuk tartozik amit meg szeretnének beszélni. Őszintén, nem is értem.. minek jöttek el ide ha nem akarják hogy mi is tudjuk mit beszélnek.. Most mehetünk fel a szobámba..  A magán cuccaim közé vigyek fel idegeneket.. hát persze.. Köszi anya! Most örülök neki,  hogy Amber olyan amilyen, persze nem akart jönni és már kezdte kicsapni a hisztit. Hát én se mennék ha én lennék az ő helyzetében. Így lent maradhattunk a nappaliban. Anyáék az étkezőben folytatták a munkával kapcsolatos dolgokat (anyám ügyvéd, Adam rendőr ) hányadik emelet, melyik ajtó stb. Gondoltam hogy ezért akarnak minket elküldeni, de azért na.. Nem szívesen mutogatom ismeretleneknek a személyes holmiaimat.. Még jó hogy Amber ennyire kényes!! Haha! Mí irónikus, hogy még mondhatni, hálával is tartozok a hiszti királynőnek!

-Tényleg tudsz gitározni? -Kérdezte csodálkozva Nataniel. Mit kell ezen úgy csodálkozni?

-Igen, mé.. -Szakított félbe Amber. Kezd elegem lenni..!

-Nem néztem volna ki belőled -mondta Amber lenéző arckifejezéssel miközben a körmeit piszkálgatta. Na most nyírom ki! A hálám eddig tartott!  Mély levegő és...

-Nem beszélhetnénk inkább másról?

- Dehogynem! Castiel az ENYÉM!!! Remélem világos voltam! Fontosnak tartottam tudatni veled mielőtt még bármi is megfordulna abban az üres fejedben! - ezt most tényleg jól hallottam? 

- Hülye liba..- dünnyögtem az orrom alatt.

- Társaságban vagy beszélj már érthetően! -  nyávogta

- Mondom azt ae tudom ki az! Ha süket vagy qjqnlom figyelmedbe a hallókészülékeket! Ch.. - Elkezdett rezegni a telefonom. *Megnézem*. Andy az, azt írta hogy tudnak előbb jönni már előző hét pénteken itt lesznek

   ÜZENET 

Szia! Van egy jó hírem!

Beszéltem a főnökünkkel és eltudunk jönni előbb/korábban.

szóval már előző hét pénteken várunk a suli előtt!

Na visszatérve az üzenet olvasásából azt vettem észre hogy Nataniel és Amber is olvassák az üzenetet !! 

-Ti meg? Ha jól tudom nekem jött az üzenet és NEM nektek!! Magán beszélgetést mégis mióta áll jogotokban elolvasni?- na azért. Vissza mentek a helyükre. Nataniel sajnálkozva nézett rám, Amber meg mintha megöltem volna egy számára fontos személyt!... Kínos csend de utálom a csendet! Muszáj lesz mondanom valamit!

- És Nataniel mióta dobolsz? - most jut eszembe hogy Andy is tud dobolni..

- Már nagyon régóta. 8-9 éves lehettem mikor elkezdtem! Kissé háttérbe szorult, mert a tanulmányaimra koncentrálok, de mindigis jó kikapcsolódásom volt. Te mikor kezdtél el gitározni?

- Szintén mint te! - és már megint ez a kínos csend! Ahh

- Amber, Nataniel gyertek! - Szólalt meg Viktória katonás hangnemben hirtelen a hátunk mögött, összerezzentem.  Natanielék nem tűntek meglepettnek, mintha ez megszokott lenne. Felálltak, közben valamit Amber motyogott az orra alatt amit nem ertettem, odamentek Viktóriához és elköszöntek.

- Szia Catlyn! Jó estét! - köszönt el Nataniel

- Jó estét! - és egyszerre a család többi tagja

-Viszlát! Jó estét! Sziasztok! - köszöntünk el egyszerre a szüleimmel

    (elmentek)

- Miért is jöttek át? Ha jól hallottam a munkádról beszéltetek! Ezt nem lehetett volna ott? - faggatam anyát kissé ingerülten, amiért nem említette korábban hogy vendégeink lesznek, és hogy nem látom értelmét annak amiért jöttek. Munkahelyen is beszélhettek volna..

- 1. Hogy a munkámról beszéljünk!

   2. Te hallgatóztál?

   3. Neked nem mindegy?

- 1. Okéé..

   2. NEM! Csak meghallottam pár mondatot akaratlanul is.

    -Aah! Mindegy! - sóhajtottam egyet és felmentem a szobámba lezuhanyozni. Igazából az eredeti ötletem az volt hogy át öltözök de akkor már le is zuhanyozhatnék   vagy inkább fürdök!! Jaj annyira szeretek belesüppedni a jó meleg vízbe! Közben felértem a szobámba és onnan az utam egyenesen a fürdőbe vezetett.

2. Rész Vacsora 2/1

Óra után: A tanárnő odajött hozzám és megkérdezte ez mi volt. Én persze mindent elmeséltem hazugság nélkül. Nem mondott rá semmit csak hogy még egyszer ne forduljon elő ilyen. 

A többi óra unalmasan telt, próbáltam  meghúzva lefoglalni magam hátul (nyelvtan, idegennyelv, töri..) 

Mikor haza értem ez fogadott: A nevelőapám a nappali közepén az ÉN gitáromon... játszik!?
- Te meg mit csinálsz az én gitárommal? Tudod hogy utálom hogyha hozzányúlnak!! - ki akadtam, nevelőapám nem tud gitározni (már többször elszakította a húrokat, de volt példa arra hogy megrepítette a gitár nyakát) de szeretne és mindig mondja tanítsam meg de azt mondom (mindig) hogy vegyen magának egyet és akkor, de persze nem teszi.. pedig csak úgy tudnám neki megmutatni higyan kell lefogni a húrokat.. plusz nem egy ilyen drága gitáron kellene kezdeni gyakorolni..

- Gitározok!! Szerinted mit?? 
- Jó! Oké! Értem! De ugye nem szakítottad el megint a húrokat?
-Nem.
-Tessék! -nyújtja felém a gitárt
-Lgközelebb legalább kérdezd, szólj, vagy legalább várj meg vele.. - sóhajtottam. Én meg felmentem a szobámba a laptopomért, lementem vele hozzá. FURA! Most a kanapén ülve játszik és nem úgy mint az előbb, őrült módjára! Ez már jobb! Leültem mellé a laptopomat az ölembe vettem és felnéztem facebook-ra.

Ugyanis nem kaptunk házit, a régi sulimban a tanárok boldogok voltak ha feladhatták a fél  könyvet.. 

Senki nem jelölt meg ismerősnek eddig, nem mintha beszéltem is voona bákivel.. megnéztem kik vannak fönt a régi ismerőseim közül ANDY (a bátyám) mag a csaja Juliet! Muszáj rájuk írnom már vagy 5 hónapja nem beszéltem velük pár szónál többet! Megnyitottam egy csoportos beszélgetést ahol többen, most 3 tudunk beszélgetni.

Én - Sziasztok!!! Hiányoztok! - köszöntem és odaírtam mellé egy mosolygós fejet meg egy szívecskét annak jeléül hogy hiányoznak.
Juliet - Szia! ❤️
Andy - Hugi! Te is hiányzol❤️ mi a helyzet minden rendben? 
Én - Csak a szokásos.. még itt is..  Nem tudtok előbb jönni? - kérdeztem mert még több mint 3 hónap múlva jönnek haza! Azaz csak látogatóba, de az sem biztos.
Andy - Sajnos nem fér bele az időnkbe te is tudod.. dumálhatok a többiekkel de szerintem nem fog összejönni - És itt hallottam egy hamis hangot mint amikor elszakad a gitár húrja! Csak nem? Ha igen, akkor én... Nem állok jót magamért! Oda néztem Adamhez és ... talált! Elszakította a gitár húrját! 
- Ezt nem hiszem el!
-Bocs!
- Ahh add ide!- mondtam idegesen (odaadta) kezdek kifogyni a húrokból! Igen, előre megvettem egy csomót. Elindultam egyik kezemben a laptoppal másik kezemben meg a gitárral a szobám felé, mielőtt felmentem volna a lépcsőn megszólal.
-Kicserélted a húrt még lehozod ugye?
-Nem! - Egyszerű és gyors válasz. Mikor beértem a szobámba írtam a bátyáméknak hogy várjanak egy kicsit majd gyors elő halásztam a húrokat az ágyam alól.

Én - mit szólnátok ahhoz ha video chatelnénk? - Kérdeztem mert így közben be is tudom fűzni a gitárhúrt és velük is tudok beszélni.
Andy - felőlem oké!
Juliet már indította is a hívást, ez gyors volt! 
Andy - Apád.. Adam, már megint elszakította..

Én - Igen. De mit akartál mondani Juliet?
Juliet - Oh, Andy..?
Andy - Lesz nálatok a suliban egy "suli-buli" kb 3 hét múlva.. - szemöldököm ráncolva bólintottam, mégis honnan tud róla..?-  meglepetésnek szántam, de látván a fanyarú képed.. nem tarthatom magamban. Mi leszünk a "dísz" vendégek! - itt ülök a monitor előtt kezemben a gitár és csak pislogok. Nézek mint bárány az új kapura, és nem hallok se látok semmit. Kb így ülhettem ott vagy 10 percig. Még ültem volna tovább abban biztos vagyok de kaptam egy SMS-t Andy-től hogy minden rendben-e. 

Én - Ide jöttök?  A mi sulinkba? - bólint  én meg mosolygok mint egy őrült - És legalább maradtok is pár napot? - szegények kérdések zuhatagát zúdítottam rájuk. Na de ha egyszer kíváncsi vagyok akkor mi van? 

Andy - Összesen 5 napot leszünk Hétfőn jövünk Szerdán fellépünk Pénteken már megyünk! - ahogy meghallottam hogy csak 5 napot lesznek, lebiggyesztettem az alsó ajkam. Csak 5 napot? Annyi idő alatt nem lehet bepótolni 5-6 évet! Lehangoltan bólintottam, letettem magam mellé a gitárt.

Andy - De van még egy jó hírem!
Juliet - Szintén!
Én - Mi az?? Mondjátok meg!!! Amúgy nekem is van meglepim!! Egy hatalmas nagy ÖLELÉS!!! ... Upsz! Ez már nem az - kínosan felnevetek miközben ők jól szórakoznak rajtam. 
Még egy ideig beszélgettünk közben pedig valahogy a zene irányába terelődött a szó. Elkezdtünk hitározni hülyeségből zdalt írni. Végül már versenyezni akartak ők ketten. Én ebbe természetesen nem akartam beleegyezni mert ők profik Julie énekes és emellett nagyon de tényleg nagyon jól tud gitározni, pont úgy ahogy a bátyám mindkettőnket ő tanított meg. Szóval tuti hogy ő nyerne. 
Én - Na jó. Legyen! - adtam be a derekam. A végére már a verseny átment újból csoportos éneklésbe.  
Idővel akkora lett a hangzavar hogy anyám feljött a szobámba és mondta hogy egy kicsit halkabban mert még a szomszéd házban is hallják! Ennyire csak nem lehettünk hangosak.. Vagy igen? 

Jól eltelt az idő.. nimcs sok vissza vacsoráig, lementem a földszintre ahonnan az utam egyenest a konyhába vezetett, ahol anya pont főzte a vacsorát.
Mi készül?- kérdeztem kíváncsian miközben kivettem a szekrényből egy tálat és elkezdtem keresni magamnak valami harapni valót.
- Spenót és rántott gomba. - válaszolta anyum
- Ma se eszek. 
- Haha, Nem az lesz nyugi. Sült csirke krumpli püré, uborkasalátával és egy kis sajttorta.
 - Várunk valakit vagy mi? Csak akkor szoktál ilyeneket főzni estére!
- Igen! A főnököm és családja ájön estére, kérlek rendesen öltözz fel, és legfőképp viselkedj! Tedd meg, hogy kicsit összepakolsz. - hogy mi van és ezt nekem csak most kell elmondani vacsora előtt egy órával??
- O-oké! - Gyorsan összedobtam egy gyümölcs tálat és felmentem a szobámba.

Én - Bocsi mennem kell! Anya főnöke és a családja átjönnek.. más se hiányzott.. 

Andy - Vigyázz magadra! Na és ne harapd őket keresztbe!
Julie - Szia!
Én - Rendben! Megígérem! De ugye tudod hogy ha valaki bántani mer ő kerül kórházba nem én! Holnap?
Andy És Juliet - Még beszélünk!
Én-Sziasztok! - És leléptek.

Én meg mehetek pakolni! De jó! Mire készen lettem a pakolással addigra a vacsi is elkészült és van 20 percem, hogy felvegyek valamit, ugyanis az egész házban nekem kellet rendet rakni. Szerencse, hogy csak kissebb dolgok voltak szanaszét, de anya szereti ha ilyenkor minden tökélet. Az utolsó vázáig pont ott kell lennie mindennek ahova ő elképzelte. A hajamat kicsit begöndörítettem és össze fogtam egy copfba, piros-fekete hosszú pólót vettem fel egy fehér tapadós farmerral. 

Éppen felkentem a szempillaspirálom mikor csöngettek.  Megjöttek, na hát akkor essünk túl rajta! Mire lefutottam a nappaliba már nyílt is az ajtó.
- Nyitom! Gyertek be!- Hallom nevelőapám hangját
- Köszönjük! - bejöttek - én Viktória vagyok ő itt a férjem - mutatott a mellette álló férfira - ő Tom 
- Örvendek!
-A fiam, Nataniel. -  (de hisz ő a Dök elnök a suliban Ő lenne anya főnökének a fia?)
- Sziasztok!
- Jóestét!
-A lányom Amber! - (A plázacica! Ő és Nataniel testvérek? Jó tudni!)
- Jóestét! - és valamit motyogott maga elé..

1. Rész Az igazgatói irodában

( csörög az ébresztőóra )

-Ááááá, ne már!! Fel kell kelni!! Fáradt vagyok!! - riadtam fel hirtelen a szűnni nem akaró csörgésre. Lassan felkeltem a pihe-puha ágyacskámból és a szobámból nyíló fürdő felé vettem az irányt, hogy felfrissítsem magam és megmossam az arcomat. De, nagy szerencsémre elestem a takarómban, amit lerúgtam magamról mérgemben ahogy meghallottam az évresztő hangját. Mondhatom szuper! Remekül indul a reggel..

Miután megmosakodtam, felvettem egy fehér pántost amin fekete nagy betűkkel a ROCK felirat szerepelt, egy szakadt farmert és hozzá a tornacipőmet. 
Indulás előtt lefutottam a konyhába, pár falat reggeliér, ahol anyámék épp falták egymást.. azaz csókolóztak. Fú, jó én is  voltam már szerelmes, jártunk is meg minden, de akkor is.. sose tűrtem ha valaki ennyire nyiltan fejezi ki a másik iránti vonzalmát.. Kikerültem őket és összedobtam magamnak egy egyszerű szendvicset pár hozzávalóval mint sajt majonéz saláta és még néhány dolog. Gondosan elcsomagoltam, majd induláskor bedobom a táskámba.

Az első órámig van több mint 40-45percem, ma gyorsabban elkészültem mint amire számítottam. Lehet köze van ahoz, hogy mielőtt az időre pillantottam volna, olyan érzésem volt, mintha késésben lennék.. Ha őszinte akarok lenni, nem is bánom! Nem árt ha egy kis séta a parkban, segít majd ráhangolódni a mai napra. 

De előtte megeszem a reggelimet ami nem másból állt mint egy dupla húsos, sajtos hamburger. 
Mikor végeztem az evéssel bedobtam egy kis pénzt a táskámba az elkészített szendviccsel együtt, hogy majd veszek valamit innivalót és kis rágcsát magamnak.  

A vállamra vettem a táskám, zsebembe raktam a mobilom, fülembe pedig a headsetem. Már indultam is a suliba. 

- Elmentem! Majd jövök! - ordítottam anyáéknak az ajtóból akik még mindig egymást falták! Nem akarom tudni mit fognak a konyhapulton művelni.. így hogy kitettem a lábam a lakásból.. néha olyan érzésem van mintha tinédzserek maradtak volna.. 

Gondolataim hamar más vizekre eveztek, ahogy a parkban sétálva a körülöttem lévő rohanó embereket figyeltem. Szinte tompa zajjá alakult a fülemben dübörgő zene pedig egy általam igen kedvelt szám ment éppen Avril Lavigne-től a Rock N Roll, de még ez sem tudta elterelni a sötét gondolatokat a fejemben, hogy vajon megint kívülálló leszek-e. Hogy vajon megint én leszek e az, akihez senki nem szól akivel senki sem beszél szívesen, beleértve a diákokat, tanárokat gondnokot.. mindenkit a környezetemben.. 

Hirtelen megálltam. Észre se vettem, de mar az iskola kapuja előtt álltam. 

Hát, ideje bemenni!

Nagy erőt véve magamon, lélegzetem visszafolytva léptem át az iskola kapuján. Egy nagy fehérre festett épület volt a következő felirattal az oldalán: Sweet Amoris Gimnázium 

Na szóval, az első utam az az igazgatói iroda lesz! Valamiért ragaszkodtak hozzá, hogy az első nap azonnal oda menjek.. gondolom útbaigazítás vagy bánom is én.. Már onnantól kezdve ideges vagyok hogy a lábam betettem már csak az udvarra! Előző éveimből nincsenek pozitív tapasztalataim az iskolákat tekintve!

A folyosón két terem, van a bal oldali nyitva az lehet az osztályterem egy ketten már vannak bent, a másik terem ajtaja csukva, ez van ráírva: DÖK terem vagyis Diák ÖnKormányzat. Nem hiszem hogy itt lenne az Igazgató Nő. Na jó akkor menyünk tovább. Hiába mondták el részletesebben korábban, nagyjából merre kell mennem.. nem emlékszem, igaz, akkor se nagyon figyeltem.. Nyugodtabb vagyok foghúzás alarr mint egy iskolában! 

Ahogy idegesen fordultam, hogy továbbinduljak a folyosón, nekiütköztem valakinek.. hát persze! Reggel a takaróm, most meg ez! Nap végére nekem is végem lesz ha ez így folytatódik.. Nem bírtam magamban tartani a forrongó feszültség miatt, rá ripakodtam az utamba álló illetőte.

- Nem látsz a sze - és észrevettem ki az, köpni nyelni nem tudtam hirtelen - öö Jó reggelt Igazgató Nő! - természetesen ezt a kis jelenetet végignézték a folyosón lévők is. DE JÓ! Most biztos azt gondolják hogy az új lány egy igazi bajkeverő, habár ez félig igaz! Bár megfohadtam hogy most igyekezni fogok, és visszafogom magam.
-Magának is jóreggelt! Jöjjön! Azonnal! Bízom benne hogy mégegyszer ilyen még csak meg se fordul a fejében! Különben ne akarja megtudni mi lesz!! - ch! De ha én tudni szeretném akkor mi van? Amúgymeg.. mi ez h jöjjön? Tudtommal nem katonai táborban vagyunk.. Csöndben, ámde annál több fintor keretében követtem az irodájába. Ott egy aprónak nem mondható, hosszú számomra mar megszokott agytágítás után megbeszéltünk mindet ami a beiratkozásommal kapcsolatos. Ez körülbelül 1 órán keresztül tartott. Nem is értem.. online már rég el lett intézve minden.. most miért kellett újra átvenni ugyan azokat a dolgokat amiket régebben.. Na mindegy! A következő óra rajz. Szuper! Szeretek rajzolni! Mondhatni elég jó is vagyok benne, de nem tartom magam kiemelkedőnek. Sőt!  Valami Melinda fogja tartani.. enyit jegyeztem meg abból amit az Igazgató néne mondott.. valami magas grafikusi képzettsége van a nőnek de szeretné a tudását átadni blabla.. akkor talán művészetibe kéne tanítania nem egy alap gimiben... remélem valami agyalágyult..  Kimentem az udvarra egy kicsit kiszellőztetni a fejemet mindennel telebeszélte az igazgató! Körbenéztem az udvaron hogy kikkel leszek össze zárva 2 éven keresztül. Megpillantottam egy kissé kívüleső padot, egy fenyő árnyékában. Tökéletes hely ahoz, hogy ott eltöltsem a szüneteimet! A pad felé vettem az irányt de meg kellett állnom. Elém lépett egy szőke csaj a barátnőivel. Már a kinézetük sem sugallt túl sok jót, de ahogy megszólalt tudtam, ebből még baj lesz!

-Na idefigyelj kis csaj itt én vagyok a főnök vili? És ha - itt félbeszakítottam mit képzel ez hogy csak így idejön és elkezd puffogni felőlem máshoz mehet de engem az ilyenek hagyjanak békén és ezt meg is mondtam neki. Nemtudom mégis mit akar, miért érezte ennek feltétlen szükségét, de ha ő így hát én is!
- Engem nem érdekel hogy te ki vagy mi vagy oké? Magasról teszek rád, és a kis pereputtyodra is! - mélylevegő.. 1.. 2.. 3.. A picsába! Ez soha nem segít!! Én ebből nem kérek! Pattogj valaki másnak ne nekem! - hirtelen gyors mozdulatokkal kikerültem és folytattam az utam a kiszemelt pad felé. Ha a többi osztálytársam is ilyen akkor akkor ÉN FELAKASZTOM MAGAM!!!! Idegességemben nem bírtam volna egy helyben üldögélni.. inkább továbbálltam, az épület háta mögé vettem az irányt mikor meghallottam a csengőt.  Lehet jobb is így..  

A teremben senki nem volt a tanáron kívül.

- Jó napot! 
- Á szia! Melinda vagyok te bizonyára az új diák lehetsz! - bólintottam - Rendben az ablak melletti padsorban a hátsó padba ülhetsz. 
Még mielőtt kimondta volna már a hely felé indultam. Épphogy leültem mint egy varázsütésre becsődült az egész osztály, köztük a szőke hercegnő is. Hosszú szőke hullámos haját úgy dobálgatta mint egy rossz ribanc, amire erőteljes sminkje és a természetellenes pucsító testtartása méginkább több hasonlóságot mutatott. Visszaemlékezve barátnői se maradtak el ettől a látványtól túlságosan. Mindössze hajuk színe és magasságuk ami különbözik.  

Az óra felénél beállít az igazgatónő és kihívja az órát tartó tanárt. Remélem nem fogom minden nap ilyen sűrűn látni ezt a nőt..  mindenki elkezd üvöltözni ahogy Melinda kilépett az ajtón. 5 perccel később bejön a tanár és folytatja ahol abbahagyta. Mindig is kíváncsi voltam ilyenkor mégis miről beszélhetnek! Egyszer odáig fajult a kíváncsiságom, hogy a nyitvamaradt tanári irodában lévő kis konyharészhez, ahol két szekrény közötti résbe préseltem be magam és hallgattam végig a trécselést. Mondanom sem kell mi lett a vége.. az még talán a jobbik része volt hogy mosogathattam a tanárok után.. de hogy másfél órán keresztül hallgattam különféle történeteket a kiálításnyertes kutyájukról.. nem érte meg az érte kapott büntetéseket és fejmosásokat.. a mostani beszélgetést viszont úgysem fogom megtudni, nem is töröm rajta tovább a fejem inkább firkálgatok tovább.. egy szecessziós lámpát kellene levázlatolni miközben pár érdekességet mond róla a tanár.. na persze.. mindenki pont úgy néz ki a teremben mint akiket annyira érdekelne a dolog..  van aki telefont nyomkod, van aki sminkeli magát, vannak akik olvasnak, de legtöbben csak beszélgetnek, miközben úgy tesznek mintha rajzolnának. Én gyorsan feldobtam a vázlatot, de továbbkerítettem a képet. Köré raktam pár szellém macskát amiknek néhol a csontvázuk is látszik, s amik egy korabeli gramofonból jönnek kifelé. Miközben az egészet fekete füst öleli körbe. Egy másik ötletem is volt, miszerint a lámpából egy repülő csészealjat csinálok, de azt hamar elvetettem.

Csengetést meghallva mindenki rohant kifelé mint egy csorda, tanár utolsó szavát meg sem hallgatták. Kivéve egy kék hajú fiút akinek füles van a fején. Mintha aludna. Ott hagytam. Tudod ki fogja itt ébrezgetni van jobb dolgom is. Kimentem a teremből hogy felderítsem a suli többi részét, igaz az 

igazgatónő mindent elmondott. Megint.. de ugyan úgy nem figyeltem tulzottan, csak szabadulni akartam. Valószínű így is sokat fogok még az irodájában őt hallgatva ülni.. előző évekből kiindulva.. biztosan itt sem lesz másképp.

Ahogy megyek a folyosón az egyik teremből sietősen kifordul egy szőke hajú fiú aki barna szövet nadrágot és fehér inget kék nyakkendőt visel, már nem volt időm kitérni előle, így egymásnak mentünk. Meg sem lepődök.

- Jaj, bocsánat! Jól vagy? - kérdezte és közben reménykedve mosolygott, megjelent két kis gödröcske az arcán.

- Igen, jól vagyok.
- Hála az égnek! Nataniel vagyok! A DÖK elnök! Még nem láttalak itt.
-Catlyn! 
-Örülök hogy találkoztunk! Igaz jobb lett volna ha nem így! - nevette el magát - Bocsi de nekem most mennem kell, még úgy is találkozunk. Szia! - mielőtt még azt mondhattam volna hogy fapapucs elrohant. Hát jó! Legalább rendes volt.   
Mielőtt még nagyobb részt bejárhattam volna az épületben becsöngettek. Elég unalmas így a nap.. alig van időm bámire is.. ha jól emlékszem matek lesz.. aaah utálom a matekot! Körbenézek. Akkor most hol is vagyok? Azthiszem.. eltévedtem!! Na jó akkor irány... jobbra NEM! Balra! Ez eltarthatott egy kis ideig.. még szerencse hogy csak pár folyosót mentem..  de még így is beletellett kb 10 percbe mire megtaláltam azt a termet ahol a matekot tartják.. Kopogtam és benyitottam.

- Elkésett! - az osztály röhög rajtam.. esküszöm mintha óvodában lennék- De mivel ez az első napja, elnézem! - ch még jó! - Üljön le! - mintha terveztem volna az ajtóban állni egész nap... Mivel csak a szőke hercegnő mellet volt hely ááá mellé kellett ülnöm (középső sor 3. pad).
(utolsó előtti) vagy még ülhettem volna egy hosszú szőke hajú fiú mellé akinek tetoválás volt a karján. Inkább a szőke liba, olyan perverzen nézett rám az a srác! Semmi szükségem hogy esetlegesen rám mozduljon az óra alatt! Kicsit bánom hogy nem vagyok jártas semmilyen harcművészetben. Akkor talán magabiztosabb lennék. Bár lehet akkor az ilyeneknek a tökeibe taposnék! Csak a nézése is irritáló! Kiráz tőle a hideg!
Maradok a plázacicánál. Hogy bír felvenni 10 centis magassarkút? Azt se értem hogyan engedhetik meg neki a tanárok.. de az egy másik kérdés. Ahogy leültem megint elkezdte amit az udvaron..

- Na most muszáj végig hallgatnod! Haha! Na szóval Itt én vagyok a főnök és te pedig egy csi..-itt megint megállítottam.. vagyis lelöktem a székről! Gyorsan elnéztem onnan hogy olyan legyen mintha ő esett volna le magától! De ez nem sikerült ugyan is hangosan felsikított és kérdezte hogy miért löktem le. Pedig nagyon igyekeztem nem felé nézni mikor megbillentettem a székét! 
- Hozzád se nyúltam! Te estél le magadtól! Ne engem hibáztass azért mert ilyen szerencsétlen vagy!  
- Dehogyis! Én nem vagyok olyan béna mint te! 
- Nem én vergődök a földön döglött bálnát utánozva, hanem te! - ahogy ezt kimondtam az egész osztályban érezhetővé vállt a feszültség, szinte megfagyott a levegő. Mielőtt a szőkeség bármit reagálhatott volna a tanár kiküldött, hát persze! Megint CSAK ÉN! Hisztis picsákkal pedig kivételeznek.. bár tény hogy miattam került a földre de ő visítozott..

Annyira mérges voltam, hogy majdnem fellöktem az épp befele tartó fiút. Látom nem csak én kések órákról és lógom el őket!

Óra után:

A tanárnő odajött hozzám és megkérdezte ez mi volt. Én persze mindent elmeséltem hazugság nélkül. Nem mondott rá semmit csak hogy még egyszer ne forduljon elő ilyen. 
A többi óra unalmasan telt, próbáltam inkább meghúzva lefoglalni magam hátul (tesi, nyelvtan, idegen nyelv, töri) 

Mikor haza értem ez fogadott a szobámban: 

Bemutatkozás

Bemutatkozás

• A nevem Catlyn! Egy 18 éves lázadó lány vagyok! Vörös tépett hajam a vállam alá ér. Szemem színe zöld, apukámtól örököltem pont úgy ahogyan a hajamat is. A kedvenc színem a vörös és a fekete, a filmek közül a legjobban az amimét és a horrort szeretem de szívesen nézek mást is.  A zenék közül a rock jön be de ez még nem azt jelenti hogy csak azt hallgatok. Szeretek és tudok is gitározni, mások szerint még nagyon szépen tudok énekelni, én nem igazán hiszek nekik. Bár ettől függetlenül, csakugyan ezt is szívesen csinálom.

• A testvérem ő annyiban különbözik tőlem hogy ő FIÚ!! Andy-nek hívják! Fekete rövid haja van  és kék szeme. 23 éves Amerikában, Los Angeles-ben dolgozik énekeskén,t van egy bandája. Körülbelül 5-6 éve láttam őt utoljára,  szóval kicsit, NAGYON hiányzik. Egész kilencedikig nem volt egy barátom sem, csak ő rá számíthattam a szüleink folyton veszekedtek...  még is lett az eredménye   elváltak. Mikor még kicsi voltam

• Anyukám!  Elíz! Vállig érő barna haja van és sötét kék szeme. Most vele élek meg az új apámmal Adam.  Anglia egyik kisebb városában most költöztünk ide mert apámat áthejezték. Mióta anya hozzáment Adamhez (a nevelő apámhoz) nagyon megváltozott! Mindig veszekszünk semmiben nem értünk egyet!

• A nevelő apám Adam vele talán egy nap 4 szer beszélgetek! Magas, barna rövid haja van és fekete szeme. Nem is tudom hogy lehet belé szerelmes az anyám! A viselkedése még egy óvodásnak is különb.. 

• Apukám Will!  Magas fekete haja van és zöld szeme! Azóta nem láttam mióta anya hozzáment a nevelő apámhoz Adam-hez! 5 éve. De nem mintha előtte lévő evekbe már nem lettek volna együtt.. Megmerem kockáztatni már akkor is szorosabb kaocsolatot ápoltak mikor anyám még házas volt. 

• Ugye mondtam hogy most költöztünk ide. Új suli, új esély habár azt az első nap elszúrom, mint mindig! 1 hete és hónapja hónapja vége a nyári szünetnek !! Nem szeretem a sulit , de ez a jegyeimen is meglátszik rajzból vagyok egyedül négyes tényleg azt el is felejtettem amikor éppen nem filmet nézek az ágy alatt a laptopomon vagy nem gitározok és tömöm az agyam kajával akkor rajzolok !