2015. február 25., szerda

10. Rész

Meg arról is tudomást szereztem, hogy a suliban a diákok olyanok, mint egy hangyaboly. Van egy királynő -ebben az esetben Amber-ő vezet mindenkit és van neki csicskása, akik minidig ott vannak a picsája alatt és lesik minden kívánságát. És vagyunk mi, a dolgozók, akik szolgálják a királynőt.... Sóval magyarán Amber a csicskáinak tart minket. Bár nem lepődtem meg ezen, azok után ahogyan viselkedett az a pár alkalom alatt mikor találkoztunk.. Ahogy végeztünk a "vacsorával".. (nem mintha érdekelne mikor mit eszek, de egy hambit nem igazán neveznék vacsorának való ételnek) elbúcsúzkodtunk egymástól és elindultunk hazafelé, már kb. fél kilenc kilenc körül lehetett. Ahogy ma megismertem a többieket, nem rossz szándékból, de remélem Viola nem lakik nagyon messze.. elég félős természetűnek állapítottam meg.. Nem lenne jó ha esetleg útközben néhányan ezt kihasználva támadnának rá.. sötét is van, van pár.. jó pár elhagyatott utca.. zsákutca...Iris-el sokáig egészen az utcánkig együtt haladtunk majd kettéváltunk. Ő balra én meg jobbra. Persze ezt az időt végig beszélgetéssel töltöttük. Jobban inkább csak ismerkedtünk.. Igaz, hogy a mai napot Rosa erre tervezte, de ha őszinte akarok lenni, javarészt csak ő beszélt. Legalább őt megismertem! Persze a többieket is, csak őket kevésbé. 
Hát idáig is eljutottunk.. Lassan az utcánkhoz érve, Iris elkezdett kérdezgetni arról, hogy volt e már barátom, volt e szerelmem, hogyan éltem meg az első lila ködömet.. Szerencsére mielőtt még válaszolhattam volna folytatta.. 
- Tudod, azthiszem én most vagyok először, igazán szerelmes. Azonban sajnos az illető akit szeretek.. számomra elérhetetlen.. - Az emberek az első szerelmüknél általában boldogok szoktak lenni nem? Nem?? De. Azthiszem igen. Viszont.. Viszont Irisben.. mérhetetlen szomorúságot véltem felfedezni.. Mivel nem válaszoltam, vagy csak kínosnak érezte.. nem tudom, de folytatta - Valójában, nem is tudom miért beszélek neked erről.. Még senkinek nem említettem.. Féltem, mit szólnának ha megtudnák.. -minden egyes szót nehezére esik kimondania.. mintha, folytogatnák a szavak.. - Mikor, Leight-nél a boltban, megláttam a háttérképedet.. Akkor úgy gondoltam, talán veled tudok beszélni.. Nyugodtabban kezelnéd a dolgot mint a többiek.. Nekem, úgy tűnik, hogy a többiek valójában, nem is tekintenek emberként.. rá. Hanem mint egy istenségre, Mint egy olyan személyre aki számunkra elérhetetlen.. mintha megsem hallaná egyetlen szavunkat se.. egy felsőbbrendű.. lényre.. Tudom, durva dolog ilyeneket mondani, de  engem annyira zavar, nem gondolnak bele, hogy a másik fél, akikért, vagí akikért annyira rajonganak.. mit érezhet.. Neked mi a véleményed? Hiszen te is láttad.. hogy viselkedtek a BVB-s ruhák láttán.. Én.. Én nem szeretném, ha ezt át kéne élniük a bandatagoknak.. hogy.. kvázi, tárgyként tekintenek rájuk.. Nem szeretném.. ha Andy-re bárki is tárgyként tekintene.. Be kell vallanom kicsit irigy is vagyok rád, hogy te találkozhattál vele.. - Azthiszem egy elég érdekes dolog csúszott ki a száján... Ha jól értettem.. ő Andybe szerelmes.. A bátyámba. Szegénykém.  Bár én ezek alapján, inkább szeretetnek, emberségnek mondanám, és nem szerelemnek. Azonban meglehet, megpróbálta ikább visszafogottan kifejezni magát.. Bárhogyis legyen, ha valóban szerelmes, erről már lecsúszott. Amit mindenbizonnyal neki is tudnia kell. Andy-nek van már menyasszonya. Juliet. Hirtelen, nem is tudom megmondani mióta is vannak együtt.. de már jó sok éve. Tavasszal lesz az esküvőjük! És természetesen én leszek a koszorús lány... vagy a tanú (de tornacipőben!). De, azthiszem ez a téma nem nekem való.. hosszas hallgatás után.. miközben valójában már ide is értünk a kereszteződéshez, és csak álltunk.. mivel.. nem mondtam semmit! Annyira elmerengtem azon amit Iris mondott.. meg is felejtkeztem a válaszadásról.. Igy hát övette kezébe az irányítást.. Ehj.. szegény.. itt kiönti a szívét, én pedig egyetlen szót se kiabálok rá a fejére.. Bár.. nem is hinném hogy én lennék a megfelelő ember, akitől szerelmi tanácsokat kell kéregetni.. nem hinném hogy sokra mennének az én tanácsaimmal az emberek..
Végérvényben megbeszéltük, hogy holnap együtt megyünk suliba, amin csodálkoztam is.. A némasági fogadalmam után, még van kedve velem társalogni.. Na mindegy.. Lehet az igazság az hogy neki tetszik hogy nem szólok semmit a mondandójára. Reggel 07:20-kor itt találkozunk, azaz a kereszteződénél. Így bőven lesz időnk odaérni a buszmegállóhoz, ami nincs is olyan messze, mint azt én hittem... Íris elárulta, kérdésemre, hogy múltkor egy kerülő úton mentem azért volt olyan hosszú az út.. Hát igen.. előbb lehet körbe kellett volna néznem, mellesleg egy térképet is megtekinthettem volna, mielőtt "túrázni indulok".. Lassan már a sötét és kihalt utca felénél tartottam ahol a mi házunk is állt, Nem szeretem az ilyen utcákat.. sőtt..  De még a szél is feltámadt.. Tipik horrorfilmekből kirángatott jelenetnek érzem azt, ahogyan most itt sétálok a házak előtt a kiégett utcai lámpák alatt.. Gyorsan elő is kotortam a kulcsokat és kinyitottam a kert kaput, bementem és be is zártam magam után. Nem mintha egy esetleges támadás ellen egy könnyen megmászható kis kerti kapu megvédene.. de soha nem lehet tudni.. 
-De ha megtörténne, majd én lekaratézom az illetőt aki az életemre mer törni!! - viccelődtem magamban, hogy eltereljem a gondolataimat az utca másik végén gomolygó, s egyre jobban növekvő sötétségről.. Na, de most jöhet a bejárati ajtó. És a rossz érzésemnek meg is lett a következménye.. Épp időben nyitottam ki az ajtót, és ugrottam be rajta a házba.. ugyanis ha kicsivel is , akár csak egy pillanattal később is teszem mindezt meg.. ha lassabban lépkedek az úton.. teljesen eláztam volna.. esni kezdett.. de mintha dézsából öntenék! Mint villámcsapás, úgy eredt neki.. Valóban.. villámcsapás is volt.. Vihar van.. azthiszem nem fogok nyugodtan aludni ma éjjel se.. nem lesz csönd.. 
- Na milyen nagy szerencsém van ! - motyogtam magamban Ezt az ajtót is bezártam kulccsal. a házba lépésem után első dolgom az volt, hogy letegyem a cuccaimat és bedobáljam őket a mosógépbe. Így is tettem gyorsan, az újdonsült ruháimat bedobáltam a gépbe majd elindítottam azt. Nem jó tartogatni a piszkos koszos mások által összetapizott ruhákat a lakásban.. Ahogy kifelé haladtam a fürdőből, és természeten az én fürdőszobámból, az egyetlen fürdőből a házban, ahol van mosógép, ami természetesen az emeleten van a háznak a tulsó felében, vettem észre, hogy nem vettem le a cipőmet.. milyen jó hogy már végigjártam benne az egész házat.. még szerencse, hogy nem kezdett el már előbb esni.. sarat is takaríthatnék most.. úgyhogy irány a folyosó. Majd a konyha, ott pedig a hűtő.. ahh azthiszem ebből most csak egy melegszendvics lesz.. Így hát gyorsan kapcsoltam zenét, és elkezdtem megcsinálni a melegszendvicseimet, mostmár tényleg vacsora céljából.. remélem.. lehet még jövök egy körre!
Mikor végeztem lesüppedtem a nappaliban lévő kanapéra.. Tv-t kapcsolgatva.. alapzajként falatozgattam, és közben pedig néztem át a mai napra maradt teendőimet, és azokat amiket holnap kell elintéznem, vagy épp holnapra kellenek, vagy kellettek volna.. hupsz! 
- Na, akkor nézzük! Ruhák mosás alatt, a cipőmet levettem holnapra a cuccomat összepakoltam mielőtt még elindultam volna.. A vacsimat pedig épp most fogyasztom. Ha minden igaz anyámék holnap érkeznek haza, már csak az kérdéses hogy reggel, vagy este.. Majd kiderül, mostmár nem zaklatom őket, hiszen már késső van, és korán mentek úgyhogy tuti már aludnak, és legalább adiig is tudok reménykedni abban, hogy csak este jönnek. délután pedig a mai nappal ellentétben, kiélhetem azt, hogy enyém az egész ház! Csak azért is, megteszem azt amit máskor nem tudok.. Nyugodtan mászkálhatok az egész házba kényem kedvem szerint!! De, visszatérve a teendőimre.. 
 - Úgy látszik mindent elintéztem! – jegyeztem meg elégedetten magamban és felsiettem az emeletre miután a mosogatóba dobtam a tányérom, lekapcsoltam az alapzajt, és a biztonság kedvééért ellenőriztem hogy valóban bezártam e az ajtót. Bementem a szobámba felkaptam a pizsamámat meg a törülközőmet és már mentem is áztatni magamat a zuhany alatt. Gyorsan lekaptam magamról a mai ruháimat amit a mosógépre dobtam.. AAH! Hiszen még nem végeztem.. ki kell terítenem a ruháimat.. nem hagyhatom bent őket vizesen a mosógépbe.. Mert hát.. minek szárítós gépet enni.. igaz.. felesleges.. Bár, valójában tényleg az! Megszáradnak ezek maguktól is. Legalább több helyen tudok ruhákat tárolni! Nem kell azonnal szekrénybe süllyesztenem őket.
Már álltam is be a forró víz alá ami égette a testem, de nem zavart. Jól esett. Egy jó kis zuhany egy hosszú nap után. Ami nem is tűnik olyan fárasztónak. Pedig az! Igen, Fárasztó az egyik boltból a másikba rohangálni állandóan. 
Már egy jó ideje, körülbelül 15-20 perce csak ott állhattam, mikor arra a döntésre jutottam hogy most már elég. Ideje kimászni és megtörölközni. Na hát ezt a tervemet sikerült is végbevinni egy hosszas nyafogás után. Ha tehettem volna egész éjjel ott álltam volna a víz alatt. Néha az érzem hogy valójában egy halacska vagyok.. De az egész éjjeles álldogálást a zuhany alatt, kicsit nehéz lett volna kivitelezni.. 
1. Aludnom is kell valamit az éjszaka, mert ha nem akkor annak nem lesz jó vége… megint meglátogatnám az igazgatónénit! Lehet megkéne tudakolnom mi a kedvenc teája, és vihetnék neki, főzőcskézhetnénk az irodájába addig ameddig le nem nyugszik! Ki tudja? A végén még.. mi is öribarik lennénk!! Ez a képzeletem alatt meg a rózsaszín felhők között tudtam elképzelni magunkat egyszarvúk között..
2. Ha így folytatom akkor az egekbe szökik a vízszámla és hát azért akarok még enni, meg a fejem felett szeretnék tetőt tudni nem akarok az utcán egy padon aludni.. kitudja mennyire kapnának az itthoniak szívrohamot.. Lehet kitennének egy estére hogy tessék azt megbecsülni ami van! Amiben igazuk van.. De oooolyan neeehéééz.. annyira jó itt a vízben.. a jóból sose elég az embernek..

***

A zuhanyzással már vagy egy órája végeztem és most itt ülök a földszinten a nappaliban a kanapén a tv előtt törökülésbe kezemben a laptopommal és csak nézek ki a fejemből. Számtalan kérdés kavarog most a fejemben Irissel való beszélgetésünk után.. Eszembe jutott egy régi ismerősöm, barátom.. nagyon, de tényleg nagyon jóba voltam de csak voltam…  A pasim volt.. Azonban mostmár azt mondom jobb lett volna ha nem is ismerem meg. Történt pár dolog, ami miatt ennyire megváltozott a róla alkotott képem. Amikor szakítottunk akkor azt mondta hogy ezzel még nincs vége, megkeres és akkor megkapom ami nekem jár… 

2015. február 15., vasárnap

9. Rész


Szeretem Batmant Andy-vel egyetemben ő is nagyon szereti., azt mondák ( már aki tudja hogy a húga vagyok ) hogy nagyon hasonlítunk... Szerintem ez nem igaz , jó oké hogy a viselkedésünk az ízlésünk és a hangunk ( de csak akkor ha be vagyok rekedve ) kb. ugyan az de attól még nem...hasonlítunk... És csezzdmeg. Tényleg hasonlítunk, ezt eddig még észre se vettem, habár nem is ezt figyelgettem 24 órában.
Mikor végeztem az öltözködéssel akkor vettem észre hogy nincs meg a telóm... biztos Rosa vitte el. Ez a csaj kikészít idegileg. Azok után amiket a fejükhöz vágtam.. nem gondoltam hogy úgy fognak tenni mintha észre se vették volna..
A gondolataimból Rosa húzott ki.. Ugyanis fülsértően ordibált a fülke ajtaja előtt hogy készen vagyok-e már... Igen idegileg teljesen! És mindezt neki köszönhetem! Bár, be kell vallanom, jó nap volt. Vagyis, még mindig az, hiszen közel sincs vége.. úgy érzem. Főleg ha azt a rengetek ruhát rám akarják adni.. nagyon nincs közel a nap vége..
 - Csak még egy perc. - mondtam kicsit fáradtan és gyorsan felkapkodtam magamra a ruhákat utána már mentem is ki. De amikor kiléptem a mi kis fehérhajú barátosnénk enyhe szívrohamot kapott amiért nem azt a ruhát vettem fel amit Ő kikészített nekem. Pedig megmondtam már rég hogy BVB-vel kapcsolatos ruhákat, nem fognak rámadni. De hát egyből kezdte is:
 - Mi ez?? Mért nem azt vetted fel amit Adtam?? Na most szépen vissza mééész éés áátöltözööl!! És most azt fogod felvenni amit mondtam!! Szerintem Csodásan állna rajtad a Csoodááás Énekes Csoodááás arcképe! Na sicc vissza!
 - Nem Nem nem éééés.. Nem! Megbocsáss de te vagy felháborodva?? - biccentettem a fejemmel a telefonomra amit a kezében szorongatott egész ez idő alatt.- Amúgy meg mit keres nálad a telóm ?
 - Ja hát csak .... Őő - és odanyomta szegény Iris kezébe.. Így hát rá emeltem kérdő tekintetemet
-Amikor.. bevittünk az öltözőbe..
-Igeeen?? 
- Kiesett a zsebedből...
-Aha... -  Mellé pedig megdíjaztam egy idétlen mosollyal, kitört belőlük a rég elfolytott kérdés..
- Te találkoztál a BVB énekesével??
 - Aham, hányszor kell elmondanom hogy van egy bátyám..? - mondtam és közben vállatvontam. Valószínű megpróbálták feloldani a telefonom.. és akor láthatták a zárképernyőm, ami egy közös fotó Andyvel. A többiek bambán néztek rám mire én megkérdeztem hogy - Mi van ?? - erre ők csak megrázták a fejüket és egy "semmi"-t dadogtak. Most biztos azthiszik hogy a bátyám minden kis kívánságomat elintézi, köztük azt is hogy találkozhattam a BVB-vel, a BVB énekeséve.. Ha tudnák hogy valójában ő a bátyám!! És ezért tudtam vele találkozni! Nem pedig azért mert a tesóm intézte.. bár ha úgy vesszük, mondhatjuk hogy a tesóm intézte. Bá inkább akkor már azt mondanám hogy a szüleink intézték... Ahh na ebbe lassan bele is keveredek! Chö, még  saját gondolataimat sem tudo követni..
Kis idő multán, mikor már nem bírtam várni, és elkezdtem őket bökdösni (szegényeket szó szerint bökdöstem..), hogy térjenek észhez, betoltak az öltözőbe és mondták hogy ezt meg ezt meg még ezt a ruhát vegyem fel... Mindegyikre annyi volt a válaszom hogy NEM! A korábbi döbbenetüknek nyoma sem volt.. Sőt, talán annál inkább mondták. Hiszen ha találkoztam már velük így tuti szeretem őket! Igaz, én is hibás vagyok, hiszen nem mondtam meg nekik hogy Andy valójában a testvérem.. de hogy őszinte legyek nem szeretem híresztelni hogy ő a tesóm.. főleg így, hogy az illetők.. olyanok mint a 13éves fiatal tinik az első szerelmük alatt.. Nem akarok gonosz lenni csak van egy véleményem, amin csak akkor fogok változtatni ha azt én is úgy gondolom, nem akkor amikor valaki más szeretné hogy változtassak rajta.
Én már kiválasztottam magamnak a ruhát ami kell és megveszem. Nem varrtok rám még olyanokat amiket soha a büdös életbe nem fogok felvenni! - mondtam és ezzel ezt az ügyet lezártak tekintettem, ezzel együtt most én toltam ki őket az öltözőből, hogy át tudjak öltözni az utcai ruhámba amibe eredetileg is voltam. Mikor végeztem megfogtam a nagy ruha kupacot és kisétáltam vele az üzlet áru választási terébe. Odamentem Rosa-hoz és a kezébe nyomtam azzal a szándékkal hogy kezdj vele valamit. Ő csak letette a pultra és megkérdezte hogy akkor csak az lesz-e célozva a Batman-es szettre. Válaszul csak bólintottam egyet és mentem volna kifizetni mire Leight megszólal hogy hagyjam csak, ajándék.
 - Biztos ? - kérdeztem nem mintha nem lenne ellenvetésem de .. na azért ha úgy nézzük lehet kihasználásnak is mondani. Ez mellett pedig valakinek pénzbe kerülnek azok a ruhadarabok.. Egy-egy önmagában nem kerül sokba, de hát, sok kicsi sokra megy.. Így tehát még egyszer rákérdeztem, de mivel továbbra is csak ugyan azt a választ kaptam, csak bólintott egyet és adott egy szatyrot amibe bele tudom rakni a  rutákat s nem kell a kezembe cipelni, úgy mint a bőrdzsekimet. nem is értem hogyan nem kaptunk az ott vásárolt ruhákhoz szatyrot.. Ha megkérdeznénk biztosan azt mondanák óvják a környezetet-- Pedig lehet csak arról van szó hogy elfogyott a szatyruk.. nem rendeltek.. stb.. Jó kis fedősztori lenne.. föleg hogy a pultnál pedig minden egyes kis csecsebecse külön zacsiba volt csomagolva.. 
Leight a ruhákat gyorsan vissza rakta a helyére, bezárta a kasszát leontotta a villanyt és bezárta a boltot is, végül ráhúzta azt a rácsos valamit is.
 - Nah mehetünk. - mondta és kiült egy hatalmas vigyor az arcán - Nem vagytok éhesek? - álljon meg a menet! Nem arról volt szó hogy azért jövünk ide, hogy zárásig ne vigyék el a ruhákat? Va... már választ is kaptam a kérdésemre. A bolttal szemben, a kis téren(?) lévő óra elárulta, hogy az ilyes fajta boltoknak, már záridő van.
 - Egy kicsit. - mondták egyszerre a lányok én meg csak vállat vontam. - ha a vállaimon szárnyak lennének, szerintem a mai nap folyamán a sok vállvonogatástól elrepültem már volna.. legalábbis nap végére biztosan megtörténne.
 - Nem messze innen van egy hamburgeres, gyertek meghívlak titeket egyre. - mi csak bólogattunk mint az autóban a bólogatós kutyuskák ( amiket imádok ) és követtük a viktoriánus stílusú fiút és tényleg egy kis idő múlva oda is értünk. Bementünk a kajáldába ami hihetetlenül hasonlított egy McDonald's - ra. Külön box-ok voltak különböző színű  fa lécekkel elválasztva, a székek/fotelek/bár pultos székek mind feketék voltak bőr borítással, az asztalok ezeknek megfelelően voltak beállítva. A kiszolgáló pult szintén színes fa lécek borították. Beültünk egy box-ba ahol bár pultos székek és asztal volt amin ott díszelgett 9db étlap. Gyorsan megnéztük mit lehet rendelni Óriás hambi. Csirkés Cézár szendvics, Sajtburger.... egy jó 5-10 perc múlva már mindenki tudta hogy mit kér beleértve engem is . Rosa barátjának elmondtuk és már ment is leadni a rendelésünket. Rose egy Óriás hambi-t kért Kim is ugyan azt És én is, Viola egy sajtburgert és Iris is, Leight pedig egy burító féleséget. Annak ellenére hogy Leight nem valami beszédes, pont mint viola, hiszen a kérdésekre szinte csak tőmondatokban válaszolnak mindketten, ha valami mondandójuk van, lűtszik rajtuk hogy minél hamarabb el akarják mondani. Mintha zavarná őket az, hogy mindenki rájuk figyel. Ennek ellenére mindegyikőjük nagyon kedves. 
Nemsokára megérkezett, egy pincér kíséretben aki hozta az italokat ami csak cola-ból állt. 
 - Na megérkeztem. Vagyis megérkeztünk. - mondta Leight szerény kis mosollyal az arcán és kiosztotta a burgereket a pincér aki magas és barna hajú volt és fekete nadrágot, fehér pólót narancssárga kötényt viselt szintén oda adta nekünk az italokat és mondta hogy ha végeztünk akkor hagyjuk itt a tálcákat nyugodtan majd ők elviszik. Ahogy befejezte a mondatát már el is ment mi pedig elkezdtünk enni, a lányok mindent elmondtak az iskoláról meg az osztálytársainkról és még a közeledő programokról is. Megtudtam hogy lesz egy halloween-i buli és hogy meglepi vendéget is fogadtak, Andy-ék lesznek azok. Bűr ezt nekik nem árultam el, had maradjon nekik továbbra is meglepetés. Leight-nek van egy öccse, különbség közöttül hogy neki fehér haja van, mint Rosának, és persze más a neve.. Lysander-nek hívják. Castiel-el Lysabder öribariával, ahogy Kim fogalmazta meg a kapcsolatukat, nem tanácsos kikezdeni mert különben én leszek szarba... Pont ahogy Amber-rel sem kellene vitázni.. Bár ezzel a felvilágoítással kicsit elkéstek.. Már volt alkalmam a szöszi sárkánnyal összetalálkozni.. 
Még arról is tudomást szereztem hogy a suliban a diákok........

2015. február 4., szerda

8. Rész


Sziasztok !! Nagyon Nagyon szépen köszönöm a 2 feliratkozót !!! Nem sok, de ha már akár egy személy is olvassa, már megéri!
 Végre tudom nem csak magamnak írtam a történetet :) Na de nem is húznám tovább az időt.. Jó olvasást !

 De ha ruhák vannak akkor próbafülkének is kell lennie ami a bal sarokban található, amennyit látok belőle az az hogy van kb. olyan 12 fülke lehet bent. Az ajtóval szemben lévő falnál megint csak ruhák sorakoztak de itt már nem pólók voltak hanem szoknyák nadrágok, és még dobozok is árválkodtak ott .Hirtelen megcsörrent a telóm, megnéztem ki az aki ilyenkor felmerészel hívni és a képernyőn ez állt: Andy. Vajon ez meg mit akar tőlem? Hisz nemrég beszéltünk.. Bár ezt csak akkor tudhatom meg, ha végre felveszem a telefont. Akkor legalább ezt az idegesítő csörömpölést is abbahagyja.. Nem szoktam azzal törődni, mi a csengőhangom, mivel álltalában le vagyok némítva, vagy csak rezgőn van a telefon.. felhangosítva nagyon ritkán. Olyankor pedig mindig meglepődök, és elszörnyülködök a borzasztó csengőhangon..
És amikor felvettem volna a telefont, akkor vettem észre, hogy a csajok és még Leight is engem figyel és BVB-s pólókat szorongatnak a kezükben.
- Ti meg ?!! .... Nem fogom felpróbálni őket!! - és mielőtt még bármit is mondhattak volna gyorsan felvettem a telefont és beleszóltam

- Hali!

- Sziaa ... Na Crow neeeee... - a végén már Andy ordibált és így el kellett emelnem a telefont a fülemtől. Kíváncsi vagyok mit csinál már megint az a hülye, ámbár aranyos macska.
- Őőő minden rendben ?
- Igen-igen.. azaz lenne.. ha Crow nem feküdt volna rá a fejemre...
- Jaa oké. Szóval semmi újdonság nincs, csak a szokásos! Miért hívtál? Hisz nemrég beszéltünk
- Véletlen volt, nem téged akartalak. De ha már így alakult akkor ... mi jót csinálsz e napon??- hallottam a hangján hogy mosolyog
- Őőő éppen BVB-s - nyújtottam a szót - pólókat akarnak rám erőszakolni .. - azt hiszem kár volt ezt mondanom mert ez az idióta.. a becenevéhez híven rögtön ordibálni kezdett.
- MINDEGY MILYEN ÁRON DE ADJÁTOK RÁ AZOKAT A PÓLÓKAT !!! JA ÉS LEHETŐLEG FÉNY- itt muszáj volt félbe szakítanom...
- Kussolsz!!!! Még mit nem! Csak az hiányozna...!!- szedtem le a fejét vagyis kiabáltam rá .
- Én Soha! - kiabált vissza. - Adjátok rá a pólókat!! - kiabált tovább.. Szerintem csak tőlünk vagyis inkább csak tőlem zeng az egész épület. A szokásnak megfelelően. 
Ahogy végig nézek a többieken egy csomó meglepődött arcot látok, Akik nem tudják hova tenni az imént hallottakat, illetve látottakat. Vicces lehetett azt látni ahogy egy hibbant, a telefonnal üvöltözik. Hát pár hét múlva már élőben fog menni..
- Na jó én most megyek mert még fel kell hívnom Ronnie-t. - itt szomorú motyogós hangra váltott-  Múltkor kölcsön adtam neki a kedvenc hajkefémet és még nem hozta visszaa..- dünnyögte szomorúan - Szia ! Lehetőleg ne készítsd ki az igazgató nőt ! - éés elröhögi magát
- Valóban ez a valódi oka amiért fel akarod hívni? Bár.. kinézem belőled! Hát ezt nem biztos hogy megtudom ígérni.. Sőt.. lehet már elkéstél ezzel a kéréseddel! Hali! - válaszul csak sóhajtott majd nevetett eg
yet és letette.
Egyből a többiek kérdezgetni kezdték hogy ki volt az, mintha bármi közük is lenne hozzá.. ezt pedig meg is mondtam nekik.
-Van bármi közötök ahhoz hogy kivel telefonálgatok? Már bocsi.. Másrészről pedig, csak egy fél napja hogy ismerlek titeket.. Nem tudom hogy ti hogy vagytok vele, de nálam van egy határ, amit ilyen rövid ismeretség után még nem akarok átlépni.. ne haragudjatok, de tényleg nem hinném hogy meg kéne mondanom kivel telefonáltam. De ha ennyire kíváncsiak vagytok, a bátyámmal.- lehet kicsit erős volt a kis kirohanásom, ugyanis tisztán láthatóan megsértődtek és egy szó nélkül visszatértek a ruha vadászatra. Nem gondoltam volna hogy ennyire kis kíváncsi és érzékeny lelkük van.. lehet jobb lesz ha később azért bocsánatot kérek tőlük.. nem akarok haragba lenni velük. Jó lenne egy kis változás az életembe, meg a fejembe..!
Egy olyan 10 perc múlva vissza tértek, szintén pólókkal a kezükben. Kikerekedett szemekkel hátráltam míg a falhoz nem nyomódtam a ... a  Próbafülkében?? Azaz a próbafülkék folyosóján, ha pontos szeretnék lenni..
Egy gonosz mosoly ült ki az arcukon amitől elkezdett borsózni a hátam, mit akarnak ezek azzal a sok ruhával? Rám akarják adni? Már megint?? A kérdésemre pár perc után meg is kaptam a válasz. Egyikőjük a ruhákat össze gyűjtötte míg a többiek lefogtak és behurcoltak az egyik fülkébe ami meglehetősen nagy volt, de azért 5-en nem férünk el bent ezért Viola lerakta a ruhákat és a többiekkel együtt kiment, csak Rosa maradta bent velem. Elkezdett felém közeledni én meg ösztönösen hátráltam, míg a falhoz nem értem ekkor a fülemhez hajolt és ezt súgta "Te vagy a következő." Mi.. a .. ?? Mi van Andy felbérelte hogy adja rám azokat a pólókat ??!! Mert ha igen .... én fúú... KIFOGOM NYIRNIII!! ekkor arany szemű barátnőm elnevette magát.
- Na öltözz, sok ruha vár még ránk amit fel kell hogy próbálj ! - mondta nagy vigyorral az arcán
- Az lehet hogy van egy csomó ruha, de biztos hogy én nem fogom felpróbálni őket! Max te ! - mondtam és meg próbáltam kijutni a próbafülkéből, persze sikertelenül. Rosa elém lépett ezzel megakadályozva hogy kijussak innen. Mindez mellett, ha jól észleltem, még ha Rosán túl is jutottam volna, többiek pontosan a fülke előtt várakozhattak pontosan abból a szempontból, ha a kijutásom megtörténne, ők megálítsanak. Valószínű utána pedig Fehér-haj is azaz Rosa is utánam eredne.. azon a 30cm-en.. hogy elkaphasson. Ez nem ér !!  Ezek itt öten jól összeesküdtek ellenem.. Jól kitervelték.. Ha egyedül, vagy ketten lennének, nem lenne gond. De öt ellen kevés vagyok egyedül..
Vagy 5 percen keresztül csak álltunk mire a drágalátos barátnőm rám parancsolt hogy öltözzek. Mintha az anyám lenne.. Azok az aranybarna szemei csak úgy villogtak a dühtől. Fehér hajtincsei belelógtak a szemeibe és ettől még ijesztőbben Vált. Mintha valami japán horror animéből szökött volna.. Ne értsétek félre nem vagyok egy ijedős típus de, ez a látvány.. valóban rémisztő. Odament a ruha kupachoz ami a fülke végében lévő padon terpeszkedett, lekapott róla egy pólót és egy nadrágot majd a kezembe nyomta.
- Kint megvárlak. - erre csak bólintani tudtam egyet mert már ki is ment. Nem tudtam mást tenni hát elkezdtem levenni a ruháimat, majd felvenni azokat amiket adott. Egy fekete rojtos rövid gatya és egy Andy-s póló... Ó milyen meglepő... Hát ezt biztos nem veszem fel! Közelebb léptem ahhoz a tömérdek ruhához átha találok vala... várjunk az.. ott .. a ruha kupac alján csak nem? Egy Batman-es póló ?? És talált !! Még szép hogy az, egy fekete póló rajta a sárga logó. És van itt még más is, egy 

kék-fekete rövid farmergatya, rajta pedig szintén ott díszelegtek az ici-pici Batman logók és benne volt egy öv is. Mellette volt egy szürke-fekete sapka és egy fekete térdzokni aminek köpenye volt! Te jó ég!! Hogy ez mennyire aranyos!!  Ezeken is mind ott díszelgett a jel miszerint ezek Batman-es ruhadarabok. Szeretem Batmant Andy-vel egyetemben ő is nagyon odáig van érte, azt mondák (már aki tudja hogy a húga vagyok.. bár igazából mindenki aki ismer mindkettőnket) hogy nagyon hasonlítunk... De szerintem ez nem igaz, jó oké hogy a viselkedésünk az ízlésünk kb ugyan az de attól még nem...hasonlítunk... És csezzdmeg de. Tényleg hasonlítunk, ezt eddig még észre se vettem, habár nem is ezt figyelgettem 24 órában 
Mikor végeztem az öltözködéssel akkor vettem észre hogy nincs meg a telóm... biztos Rosa vitte el. Ez a csaj kikészít idegileg. Azok után amiket a fejükhöz vágtam.. nem gondoltam hogy úgy fognak tenni mintha észre se vették volna..


Feliratozók