2015. február 25., szerda

10. Rész

Meg arról is tudomást szereztem, hogy a suliban a diákok olyanok, mint egy hangyaboly. Van egy királynő -ebben az esetben Amber-ő vezet mindenkit és van neki csicskása, akik minidig ott vannak a picsája alatt és lesik minden kívánságát. És vagyunk mi, a dolgozók, akik szolgálják a királynőt.... Sóval magyarán Amber a csicskáinak tart minket. Bár nem lepődtem meg ezen, azok után ahogyan viselkedett az a pár alkalom alatt mikor találkoztunk.. Ahogy végeztünk a "vacsorával".. (nem mintha érdekelne mikor mit eszek, de egy hambit nem igazán neveznék vacsorának való ételnek) elbúcsúzkodtunk egymástól és elindultunk hazafelé, már kb. fél kilenc kilenc körül lehetett. Ahogy ma megismertem a többieket, nem rossz szándékból, de remélem Viola nem lakik nagyon messze.. elég félős természetűnek állapítottam meg.. Nem lenne jó ha esetleg útközben néhányan ezt kihasználva támadnának rá.. sötét is van, van pár.. jó pár elhagyatott utca.. zsákutca...Iris-el sokáig egészen az utcánkig együtt haladtunk majd kettéváltunk. Ő balra én meg jobbra. Persze ezt az időt végig beszélgetéssel töltöttük. Jobban inkább csak ismerkedtünk.. Igaz, hogy a mai napot Rosa erre tervezte, de ha őszinte akarok lenni, javarészt csak ő beszélt. Legalább őt megismertem! Persze a többieket is, csak őket kevésbé. 
Hát idáig is eljutottunk.. Lassan az utcánkhoz érve, Iris elkezdett kérdezgetni arról, hogy volt e már barátom, volt e szerelmem, hogyan éltem meg az első lila ködömet.. Szerencsére mielőtt még válaszolhattam volna folytatta.. 
- Tudod, azthiszem én most vagyok először, igazán szerelmes. Azonban sajnos az illető akit szeretek.. számomra elérhetetlen.. - Az emberek az első szerelmüknél általában boldogok szoktak lenni nem? Nem?? De. Azthiszem igen. Viszont.. Viszont Irisben.. mérhetetlen szomorúságot véltem felfedezni.. Mivel nem válaszoltam, vagy csak kínosnak érezte.. nem tudom, de folytatta - Valójában, nem is tudom miért beszélek neked erről.. Még senkinek nem említettem.. Féltem, mit szólnának ha megtudnák.. -minden egyes szót nehezére esik kimondania.. mintha, folytogatnák a szavak.. - Mikor, Leight-nél a boltban, megláttam a háttérképedet.. Akkor úgy gondoltam, talán veled tudok beszélni.. Nyugodtabban kezelnéd a dolgot mint a többiek.. Nekem, úgy tűnik, hogy a többiek valójában, nem is tekintenek emberként.. rá. Hanem mint egy istenségre, Mint egy olyan személyre aki számunkra elérhetetlen.. mintha megsem hallaná egyetlen szavunkat se.. egy felsőbbrendű.. lényre.. Tudom, durva dolog ilyeneket mondani, de  engem annyira zavar, nem gondolnak bele, hogy a másik fél, akikért, vagí akikért annyira rajonganak.. mit érezhet.. Neked mi a véleményed? Hiszen te is láttad.. hogy viselkedtek a BVB-s ruhák láttán.. Én.. Én nem szeretném, ha ezt át kéne élniük a bandatagoknak.. hogy.. kvázi, tárgyként tekintenek rájuk.. Nem szeretném.. ha Andy-re bárki is tárgyként tekintene.. Be kell vallanom kicsit irigy is vagyok rád, hogy te találkozhattál vele.. - Azthiszem egy elég érdekes dolog csúszott ki a száján... Ha jól értettem.. ő Andybe szerelmes.. A bátyámba. Szegénykém.  Bár én ezek alapján, inkább szeretetnek, emberségnek mondanám, és nem szerelemnek. Azonban meglehet, megpróbálta ikább visszafogottan kifejezni magát.. Bárhogyis legyen, ha valóban szerelmes, erről már lecsúszott. Amit mindenbizonnyal neki is tudnia kell. Andy-nek van már menyasszonya. Juliet. Hirtelen, nem is tudom megmondani mióta is vannak együtt.. de már jó sok éve. Tavasszal lesz az esküvőjük! És természetesen én leszek a koszorús lány... vagy a tanú (de tornacipőben!). De, azthiszem ez a téma nem nekem való.. hosszas hallgatás után.. miközben valójában már ide is értünk a kereszteződéshez, és csak álltunk.. mivel.. nem mondtam semmit! Annyira elmerengtem azon amit Iris mondott.. meg is felejtkeztem a válaszadásról.. Igy hát övette kezébe az irányítást.. Ehj.. szegény.. itt kiönti a szívét, én pedig egyetlen szót se kiabálok rá a fejére.. Bár.. nem is hinném hogy én lennék a megfelelő ember, akitől szerelmi tanácsokat kell kéregetni.. nem hinném hogy sokra mennének az én tanácsaimmal az emberek..
Végérvényben megbeszéltük, hogy holnap együtt megyünk suliba, amin csodálkoztam is.. A némasági fogadalmam után, még van kedve velem társalogni.. Na mindegy.. Lehet az igazság az hogy neki tetszik hogy nem szólok semmit a mondandójára. Reggel 07:20-kor itt találkozunk, azaz a kereszteződénél. Így bőven lesz időnk odaérni a buszmegállóhoz, ami nincs is olyan messze, mint azt én hittem... Íris elárulta, kérdésemre, hogy múltkor egy kerülő úton mentem azért volt olyan hosszú az út.. Hát igen.. előbb lehet körbe kellett volna néznem, mellesleg egy térképet is megtekinthettem volna, mielőtt "túrázni indulok".. Lassan már a sötét és kihalt utca felénél tartottam ahol a mi házunk is állt, Nem szeretem az ilyen utcákat.. sőtt..  De még a szél is feltámadt.. Tipik horrorfilmekből kirángatott jelenetnek érzem azt, ahogyan most itt sétálok a házak előtt a kiégett utcai lámpák alatt.. Gyorsan elő is kotortam a kulcsokat és kinyitottam a kert kaput, bementem és be is zártam magam után. Nem mintha egy esetleges támadás ellen egy könnyen megmászható kis kerti kapu megvédene.. de soha nem lehet tudni.. 
-De ha megtörténne, majd én lekaratézom az illetőt aki az életemre mer törni!! - viccelődtem magamban, hogy eltereljem a gondolataimat az utca másik végén gomolygó, s egyre jobban növekvő sötétségről.. Na, de most jöhet a bejárati ajtó. És a rossz érzésemnek meg is lett a következménye.. Épp időben nyitottam ki az ajtót, és ugrottam be rajta a házba.. ugyanis ha kicsivel is , akár csak egy pillanattal később is teszem mindezt meg.. ha lassabban lépkedek az úton.. teljesen eláztam volna.. esni kezdett.. de mintha dézsából öntenék! Mint villámcsapás, úgy eredt neki.. Valóban.. villámcsapás is volt.. Vihar van.. azthiszem nem fogok nyugodtan aludni ma éjjel se.. nem lesz csönd.. 
- Na milyen nagy szerencsém van ! - motyogtam magamban Ezt az ajtót is bezártam kulccsal. a házba lépésem után első dolgom az volt, hogy letegyem a cuccaimat és bedobáljam őket a mosógépbe. Így is tettem gyorsan, az újdonsült ruháimat bedobáltam a gépbe majd elindítottam azt. Nem jó tartogatni a piszkos koszos mások által összetapizott ruhákat a lakásban.. Ahogy kifelé haladtam a fürdőből, és természeten az én fürdőszobámból, az egyetlen fürdőből a házban, ahol van mosógép, ami természetesen az emeleten van a háznak a tulsó felében, vettem észre, hogy nem vettem le a cipőmet.. milyen jó hogy már végigjártam benne az egész házat.. még szerencse, hogy nem kezdett el már előbb esni.. sarat is takaríthatnék most.. úgyhogy irány a folyosó. Majd a konyha, ott pedig a hűtő.. ahh azthiszem ebből most csak egy melegszendvics lesz.. Így hát gyorsan kapcsoltam zenét, és elkezdtem megcsinálni a melegszendvicseimet, mostmár tényleg vacsora céljából.. remélem.. lehet még jövök egy körre!
Mikor végeztem lesüppedtem a nappaliban lévő kanapéra.. Tv-t kapcsolgatva.. alapzajként falatozgattam, és közben pedig néztem át a mai napra maradt teendőimet, és azokat amiket holnap kell elintéznem, vagy épp holnapra kellenek, vagy kellettek volna.. hupsz! 
- Na, akkor nézzük! Ruhák mosás alatt, a cipőmet levettem holnapra a cuccomat összepakoltam mielőtt még elindultam volna.. A vacsimat pedig épp most fogyasztom. Ha minden igaz anyámék holnap érkeznek haza, már csak az kérdéses hogy reggel, vagy este.. Majd kiderül, mostmár nem zaklatom őket, hiszen már késső van, és korán mentek úgyhogy tuti már aludnak, és legalább adiig is tudok reménykedni abban, hogy csak este jönnek. délután pedig a mai nappal ellentétben, kiélhetem azt, hogy enyém az egész ház! Csak azért is, megteszem azt amit máskor nem tudok.. Nyugodtan mászkálhatok az egész házba kényem kedvem szerint!! De, visszatérve a teendőimre.. 
 - Úgy látszik mindent elintéztem! – jegyeztem meg elégedetten magamban és felsiettem az emeletre miután a mosogatóba dobtam a tányérom, lekapcsoltam az alapzajt, és a biztonság kedvééért ellenőriztem hogy valóban bezártam e az ajtót. Bementem a szobámba felkaptam a pizsamámat meg a törülközőmet és már mentem is áztatni magamat a zuhany alatt. Gyorsan lekaptam magamról a mai ruháimat amit a mosógépre dobtam.. AAH! Hiszen még nem végeztem.. ki kell terítenem a ruháimat.. nem hagyhatom bent őket vizesen a mosógépbe.. Mert hát.. minek szárítós gépet enni.. igaz.. felesleges.. Bár, valójában tényleg az! Megszáradnak ezek maguktól is. Legalább több helyen tudok ruhákat tárolni! Nem kell azonnal szekrénybe süllyesztenem őket.
Már álltam is be a forró víz alá ami égette a testem, de nem zavart. Jól esett. Egy jó kis zuhany egy hosszú nap után. Ami nem is tűnik olyan fárasztónak. Pedig az! Igen, Fárasztó az egyik boltból a másikba rohangálni állandóan. 
Már egy jó ideje, körülbelül 15-20 perce csak ott állhattam, mikor arra a döntésre jutottam hogy most már elég. Ideje kimászni és megtörölközni. Na hát ezt a tervemet sikerült is végbevinni egy hosszas nyafogás után. Ha tehettem volna egész éjjel ott álltam volna a víz alatt. Néha az érzem hogy valójában egy halacska vagyok.. De az egész éjjeles álldogálást a zuhany alatt, kicsit nehéz lett volna kivitelezni.. 
1. Aludnom is kell valamit az éjszaka, mert ha nem akkor annak nem lesz jó vége… megint meglátogatnám az igazgatónénit! Lehet megkéne tudakolnom mi a kedvenc teája, és vihetnék neki, főzőcskézhetnénk az irodájába addig ameddig le nem nyugszik! Ki tudja? A végén még.. mi is öribarik lennénk!! Ez a képzeletem alatt meg a rózsaszín felhők között tudtam elképzelni magunkat egyszarvúk között..
2. Ha így folytatom akkor az egekbe szökik a vízszámla és hát azért akarok még enni, meg a fejem felett szeretnék tetőt tudni nem akarok az utcán egy padon aludni.. kitudja mennyire kapnának az itthoniak szívrohamot.. Lehet kitennének egy estére hogy tessék azt megbecsülni ami van! Amiben igazuk van.. De oooolyan neeehéééz.. annyira jó itt a vízben.. a jóból sose elég az embernek..

***

A zuhanyzással már vagy egy órája végeztem és most itt ülök a földszinten a nappaliban a kanapén a tv előtt törökülésbe kezemben a laptopommal és csak nézek ki a fejemből. Számtalan kérdés kavarog most a fejemben Irissel való beszélgetésünk után.. Eszembe jutott egy régi ismerősöm, barátom.. nagyon, de tényleg nagyon jóba voltam de csak voltam…  A pasim volt.. Azonban mostmár azt mondom jobb lett volna ha nem is ismerem meg. Történt pár dolog, ami miatt ennyire megváltozott a róla alkotott képem. Amikor szakítottunk akkor azt mondta hogy ezzel még nincs vége, megkeres és akkor megkapom ami nekem jár… 

2015. február 15., vasárnap

9. Rész


Szeretem Batmant Andy-vel egyetemben ő is nagyon szereti., azt mondák ( már aki tudja hogy a húga vagyok ) hogy nagyon hasonlítunk... Szerintem ez nem igaz , jó oké hogy a viselkedésünk az ízlésünk és a hangunk ( de csak akkor ha be vagyok rekedve ) kb. ugyan az de attól még nem...hasonlítunk... És csezzdmeg. Tényleg hasonlítunk, ezt eddig még észre se vettem, habár nem is ezt figyelgettem 24 órában.
Mikor végeztem az öltözködéssel akkor vettem észre hogy nincs meg a telóm... biztos Rosa vitte el. Ez a csaj kikészít idegileg. Azok után amiket a fejükhöz vágtam.. nem gondoltam hogy úgy fognak tenni mintha észre se vették volna..
A gondolataimból Rosa húzott ki.. Ugyanis fülsértően ordibált a fülke ajtaja előtt hogy készen vagyok-e már... Igen idegileg teljesen! És mindezt neki köszönhetem! Bár, be kell vallanom, jó nap volt. Vagyis, még mindig az, hiszen közel sincs vége.. úgy érzem. Főleg ha azt a rengetek ruhát rám akarják adni.. nagyon nincs közel a nap vége..
 - Csak még egy perc. - mondtam kicsit fáradtan és gyorsan felkapkodtam magamra a ruhákat utána már mentem is ki. De amikor kiléptem a mi kis fehérhajú barátosnénk enyhe szívrohamot kapott amiért nem azt a ruhát vettem fel amit Ő kikészített nekem. Pedig megmondtam már rég hogy BVB-vel kapcsolatos ruhákat, nem fognak rámadni. De hát egyből kezdte is:
 - Mi ez?? Mért nem azt vetted fel amit Adtam?? Na most szépen vissza mééész éés áátöltözööl!! És most azt fogod felvenni amit mondtam!! Szerintem Csodásan állna rajtad a Csoodááás Énekes Csoodááás arcképe! Na sicc vissza!
 - Nem Nem nem éééés.. Nem! Megbocsáss de te vagy felháborodva?? - biccentettem a fejemmel a telefonomra amit a kezében szorongatott egész ez idő alatt.- Amúgy meg mit keres nálad a telóm ?
 - Ja hát csak .... Őő - és odanyomta szegény Iris kezébe.. Így hát rá emeltem kérdő tekintetemet
-Amikor.. bevittünk az öltözőbe..
-Igeeen?? 
- Kiesett a zsebedből...
-Aha... -  Mellé pedig megdíjaztam egy idétlen mosollyal, kitört belőlük a rég elfolytott kérdés..
- Te találkoztál a BVB énekesével??
 - Aham, hányszor kell elmondanom hogy van egy bátyám..? - mondtam és közben vállatvontam. Valószínű megpróbálták feloldani a telefonom.. és akor láthatták a zárképernyőm, ami egy közös fotó Andyvel. A többiek bambán néztek rám mire én megkérdeztem hogy - Mi van ?? - erre ők csak megrázták a fejüket és egy "semmi"-t dadogtak. Most biztos azthiszik hogy a bátyám minden kis kívánságomat elintézi, köztük azt is hogy találkozhattam a BVB-vel, a BVB énekeséve.. Ha tudnák hogy valójában ő a bátyám!! És ezért tudtam vele találkozni! Nem pedig azért mert a tesóm intézte.. bár ha úgy vesszük, mondhatjuk hogy a tesóm intézte. Bá inkább akkor már azt mondanám hogy a szüleink intézték... Ahh na ebbe lassan bele is keveredek! Chö, még  saját gondolataimat sem tudo követni..
Kis idő multán, mikor már nem bírtam várni, és elkezdtem őket bökdösni (szegényeket szó szerint bökdöstem..), hogy térjenek észhez, betoltak az öltözőbe és mondták hogy ezt meg ezt meg még ezt a ruhát vegyem fel... Mindegyikre annyi volt a válaszom hogy NEM! A korábbi döbbenetüknek nyoma sem volt.. Sőt, talán annál inkább mondták. Hiszen ha találkoztam már velük így tuti szeretem őket! Igaz, én is hibás vagyok, hiszen nem mondtam meg nekik hogy Andy valójában a testvérem.. de hogy őszinte legyek nem szeretem híresztelni hogy ő a tesóm.. főleg így, hogy az illetők.. olyanok mint a 13éves fiatal tinik az első szerelmük alatt.. Nem akarok gonosz lenni csak van egy véleményem, amin csak akkor fogok változtatni ha azt én is úgy gondolom, nem akkor amikor valaki más szeretné hogy változtassak rajta.
Én már kiválasztottam magamnak a ruhát ami kell és megveszem. Nem varrtok rám még olyanokat amiket soha a büdös életbe nem fogok felvenni! - mondtam és ezzel ezt az ügyet lezártak tekintettem, ezzel együtt most én toltam ki őket az öltözőből, hogy át tudjak öltözni az utcai ruhámba amibe eredetileg is voltam. Mikor végeztem megfogtam a nagy ruha kupacot és kisétáltam vele az üzlet áru választási terébe. Odamentem Rosa-hoz és a kezébe nyomtam azzal a szándékkal hogy kezdj vele valamit. Ő csak letette a pultra és megkérdezte hogy akkor csak az lesz-e célozva a Batman-es szettre. Válaszul csak bólintottam egyet és mentem volna kifizetni mire Leight megszólal hogy hagyjam csak, ajándék.
 - Biztos ? - kérdeztem nem mintha nem lenne ellenvetésem de .. na azért ha úgy nézzük lehet kihasználásnak is mondani. Ez mellett pedig valakinek pénzbe kerülnek azok a ruhadarabok.. Egy-egy önmagában nem kerül sokba, de hát, sok kicsi sokra megy.. Így tehát még egyszer rákérdeztem, de mivel továbbra is csak ugyan azt a választ kaptam, csak bólintott egyet és adott egy szatyrot amibe bele tudom rakni a  rutákat s nem kell a kezembe cipelni, úgy mint a bőrdzsekimet. nem is értem hogyan nem kaptunk az ott vásárolt ruhákhoz szatyrot.. Ha megkérdeznénk biztosan azt mondanák óvják a környezetet-- Pedig lehet csak arról van szó hogy elfogyott a szatyruk.. nem rendeltek.. stb.. Jó kis fedősztori lenne.. föleg hogy a pultnál pedig minden egyes kis csecsebecse külön zacsiba volt csomagolva.. 
Leight a ruhákat gyorsan vissza rakta a helyére, bezárta a kasszát leontotta a villanyt és bezárta a boltot is, végül ráhúzta azt a rácsos valamit is.
 - Nah mehetünk. - mondta és kiült egy hatalmas vigyor az arcán - Nem vagytok éhesek? - álljon meg a menet! Nem arról volt szó hogy azért jövünk ide, hogy zárásig ne vigyék el a ruhákat? Va... már választ is kaptam a kérdésemre. A bolttal szemben, a kis téren(?) lévő óra elárulta, hogy az ilyes fajta boltoknak, már záridő van.
 - Egy kicsit. - mondták egyszerre a lányok én meg csak vállat vontam. - ha a vállaimon szárnyak lennének, szerintem a mai nap folyamán a sok vállvonogatástól elrepültem már volna.. legalábbis nap végére biztosan megtörténne.
 - Nem messze innen van egy hamburgeres, gyertek meghívlak titeket egyre. - mi csak bólogattunk mint az autóban a bólogatós kutyuskák ( amiket imádok ) és követtük a viktoriánus stílusú fiút és tényleg egy kis idő múlva oda is értünk. Bementünk a kajáldába ami hihetetlenül hasonlított egy McDonald's - ra. Külön box-ok voltak különböző színű  fa lécekkel elválasztva, a székek/fotelek/bár pultos székek mind feketék voltak bőr borítással, az asztalok ezeknek megfelelően voltak beállítva. A kiszolgáló pult szintén színes fa lécek borították. Beültünk egy box-ba ahol bár pultos székek és asztal volt amin ott díszelgett 9db étlap. Gyorsan megnéztük mit lehet rendelni Óriás hambi. Csirkés Cézár szendvics, Sajtburger.... egy jó 5-10 perc múlva már mindenki tudta hogy mit kér beleértve engem is . Rosa barátjának elmondtuk és már ment is leadni a rendelésünket. Rose egy Óriás hambi-t kért Kim is ugyan azt És én is, Viola egy sajtburgert és Iris is, Leight pedig egy burító féleséget. Annak ellenére hogy Leight nem valami beszédes, pont mint viola, hiszen a kérdésekre szinte csak tőmondatokban válaszolnak mindketten, ha valami mondandójuk van, lűtszik rajtuk hogy minél hamarabb el akarják mondani. Mintha zavarná őket az, hogy mindenki rájuk figyel. Ennek ellenére mindegyikőjük nagyon kedves. 
Nemsokára megérkezett, egy pincér kíséretben aki hozta az italokat ami csak cola-ból állt. 
 - Na megérkeztem. Vagyis megérkeztünk. - mondta Leight szerény kis mosollyal az arcán és kiosztotta a burgereket a pincér aki magas és barna hajú volt és fekete nadrágot, fehér pólót narancssárga kötényt viselt szintén oda adta nekünk az italokat és mondta hogy ha végeztünk akkor hagyjuk itt a tálcákat nyugodtan majd ők elviszik. Ahogy befejezte a mondatát már el is ment mi pedig elkezdtünk enni, a lányok mindent elmondtak az iskoláról meg az osztálytársainkról és még a közeledő programokról is. Megtudtam hogy lesz egy halloween-i buli és hogy meglepi vendéget is fogadtak, Andy-ék lesznek azok. Bűr ezt nekik nem árultam el, had maradjon nekik továbbra is meglepetés. Leight-nek van egy öccse, különbség közöttül hogy neki fehér haja van, mint Rosának, és persze más a neve.. Lysander-nek hívják. Castiel-el Lysabder öribariával, ahogy Kim fogalmazta meg a kapcsolatukat, nem tanácsos kikezdeni mert különben én leszek szarba... Pont ahogy Amber-rel sem kellene vitázni.. Bár ezzel a felvilágoítással kicsit elkéstek.. Már volt alkalmam a szöszi sárkánnyal összetalálkozni.. 
Még arról is tudomást szereztem hogy a suliban a diákok........

2015. február 4., szerda

8. Rész


Sziasztok !! Nagyon Nagyon szépen köszönöm a 2 feliratkozót !!! Nem sok, de ha már akár egy személy is olvassa, már megéri!
 Végre tudom nem csak magamnak írtam a történetet :) Na de nem is húznám tovább az időt.. Jó olvasást !

 De ha ruhák vannak akkor próbafülkének is kell lennie ami a bal sarokban található, amennyit látok belőle az az hogy van kb. olyan 12 fülke lehet bent. Az ajtóval szemben lévő falnál megint csak ruhák sorakoztak de itt már nem pólók voltak hanem szoknyák nadrágok, és még dobozok is árválkodtak ott .Hirtelen megcsörrent a telóm, megnéztem ki az aki ilyenkor felmerészel hívni és a képernyőn ez állt: Andy. Vajon ez meg mit akar tőlem? Hisz nemrég beszéltünk.. Bár ezt csak akkor tudhatom meg, ha végre felveszem a telefont. Akkor legalább ezt az idegesítő csörömpölést is abbahagyja.. Nem szoktam azzal törődni, mi a csengőhangom, mivel álltalában le vagyok némítva, vagy csak rezgőn van a telefon.. felhangosítva nagyon ritkán. Olyankor pedig mindig meglepődök, és elszörnyülködök a borzasztó csengőhangon..
És amikor felvettem volna a telefont, akkor vettem észre, hogy a csajok és még Leight is engem figyel és BVB-s pólókat szorongatnak a kezükben.
- Ti meg ?!! .... Nem fogom felpróbálni őket!! - és mielőtt még bármit is mondhattak volna gyorsan felvettem a telefont és beleszóltam

- Hali!

- Sziaa ... Na Crow neeeee... - a végén már Andy ordibált és így el kellett emelnem a telefont a fülemtől. Kíváncsi vagyok mit csinál már megint az a hülye, ámbár aranyos macska.
- Őőő minden rendben ?
- Igen-igen.. azaz lenne.. ha Crow nem feküdt volna rá a fejemre...
- Jaa oké. Szóval semmi újdonság nincs, csak a szokásos! Miért hívtál? Hisz nemrég beszéltünk
- Véletlen volt, nem téged akartalak. De ha már így alakult akkor ... mi jót csinálsz e napon??- hallottam a hangján hogy mosolyog
- Őőő éppen BVB-s - nyújtottam a szót - pólókat akarnak rám erőszakolni .. - azt hiszem kár volt ezt mondanom mert ez az idióta.. a becenevéhez híven rögtön ordibálni kezdett.
- MINDEGY MILYEN ÁRON DE ADJÁTOK RÁ AZOKAT A PÓLÓKAT !!! JA ÉS LEHETŐLEG FÉNY- itt muszáj volt félbe szakítanom...
- Kussolsz!!!! Még mit nem! Csak az hiányozna...!!- szedtem le a fejét vagyis kiabáltam rá .
- Én Soha! - kiabált vissza. - Adjátok rá a pólókat!! - kiabált tovább.. Szerintem csak tőlünk vagyis inkább csak tőlem zeng az egész épület. A szokásnak megfelelően. 
Ahogy végig nézek a többieken egy csomó meglepődött arcot látok, Akik nem tudják hova tenni az imént hallottakat, illetve látottakat. Vicces lehetett azt látni ahogy egy hibbant, a telefonnal üvöltözik. Hát pár hét múlva már élőben fog menni..
- Na jó én most megyek mert még fel kell hívnom Ronnie-t. - itt szomorú motyogós hangra váltott-  Múltkor kölcsön adtam neki a kedvenc hajkefémet és még nem hozta visszaa..- dünnyögte szomorúan - Szia ! Lehetőleg ne készítsd ki az igazgató nőt ! - éés elröhögi magát
- Valóban ez a valódi oka amiért fel akarod hívni? Bár.. kinézem belőled! Hát ezt nem biztos hogy megtudom ígérni.. Sőt.. lehet már elkéstél ezzel a kéréseddel! Hali! - válaszul csak sóhajtott majd nevetett eg
yet és letette.
Egyből a többiek kérdezgetni kezdték hogy ki volt az, mintha bármi közük is lenne hozzá.. ezt pedig meg is mondtam nekik.
-Van bármi közötök ahhoz hogy kivel telefonálgatok? Már bocsi.. Másrészről pedig, csak egy fél napja hogy ismerlek titeket.. Nem tudom hogy ti hogy vagytok vele, de nálam van egy határ, amit ilyen rövid ismeretség után még nem akarok átlépni.. ne haragudjatok, de tényleg nem hinném hogy meg kéne mondanom kivel telefonáltam. De ha ennyire kíváncsiak vagytok, a bátyámmal.- lehet kicsit erős volt a kis kirohanásom, ugyanis tisztán láthatóan megsértődtek és egy szó nélkül visszatértek a ruha vadászatra. Nem gondoltam volna hogy ennyire kis kíváncsi és érzékeny lelkük van.. lehet jobb lesz ha később azért bocsánatot kérek tőlük.. nem akarok haragba lenni velük. Jó lenne egy kis változás az életembe, meg a fejembe..!
Egy olyan 10 perc múlva vissza tértek, szintén pólókkal a kezükben. Kikerekedett szemekkel hátráltam míg a falhoz nem nyomódtam a ... a  Próbafülkében?? Azaz a próbafülkék folyosóján, ha pontos szeretnék lenni..
Egy gonosz mosoly ült ki az arcukon amitől elkezdett borsózni a hátam, mit akarnak ezek azzal a sok ruhával? Rám akarják adni? Már megint?? A kérdésemre pár perc után meg is kaptam a válasz. Egyikőjük a ruhákat össze gyűjtötte míg a többiek lefogtak és behurcoltak az egyik fülkébe ami meglehetősen nagy volt, de azért 5-en nem férünk el bent ezért Viola lerakta a ruhákat és a többiekkel együtt kiment, csak Rosa maradta bent velem. Elkezdett felém közeledni én meg ösztönösen hátráltam, míg a falhoz nem értem ekkor a fülemhez hajolt és ezt súgta "Te vagy a következő." Mi.. a .. ?? Mi van Andy felbérelte hogy adja rám azokat a pólókat ??!! Mert ha igen .... én fúú... KIFOGOM NYIRNIII!! ekkor arany szemű barátnőm elnevette magát.
- Na öltözz, sok ruha vár még ránk amit fel kell hogy próbálj ! - mondta nagy vigyorral az arcán
- Az lehet hogy van egy csomó ruha, de biztos hogy én nem fogom felpróbálni őket! Max te ! - mondtam és meg próbáltam kijutni a próbafülkéből, persze sikertelenül. Rosa elém lépett ezzel megakadályozva hogy kijussak innen. Mindez mellett, ha jól észleltem, még ha Rosán túl is jutottam volna, többiek pontosan a fülke előtt várakozhattak pontosan abból a szempontból, ha a kijutásom megtörténne, ők megálítsanak. Valószínű utána pedig Fehér-haj is azaz Rosa is utánam eredne.. azon a 30cm-en.. hogy elkaphasson. Ez nem ér !!  Ezek itt öten jól összeesküdtek ellenem.. Jól kitervelték.. Ha egyedül, vagy ketten lennének, nem lenne gond. De öt ellen kevés vagyok egyedül..
Vagy 5 percen keresztül csak álltunk mire a drágalátos barátnőm rám parancsolt hogy öltözzek. Mintha az anyám lenne.. Azok az aranybarna szemei csak úgy villogtak a dühtől. Fehér hajtincsei belelógtak a szemeibe és ettől még ijesztőbben Vált. Mintha valami japán horror animéből szökött volna.. Ne értsétek félre nem vagyok egy ijedős típus de, ez a látvány.. valóban rémisztő. Odament a ruha kupachoz ami a fülke végében lévő padon terpeszkedett, lekapott róla egy pólót és egy nadrágot majd a kezembe nyomta.
- Kint megvárlak. - erre csak bólintani tudtam egyet mert már ki is ment. Nem tudtam mást tenni hát elkezdtem levenni a ruháimat, majd felvenni azokat amiket adott. Egy fekete rojtos rövid gatya és egy Andy-s póló... Ó milyen meglepő... Hát ezt biztos nem veszem fel! Közelebb léptem ahhoz a tömérdek ruhához átha találok vala... várjunk az.. ott .. a ruha kupac alján csak nem? Egy Batman-es póló ?? És talált !! Még szép hogy az, egy fekete póló rajta a sárga logó. És van itt még más is, egy 

kék-fekete rövid farmergatya, rajta pedig szintén ott díszelegtek az ici-pici Batman logók és benne volt egy öv is. Mellette volt egy szürke-fekete sapka és egy fekete térdzokni aminek köpenye volt! Te jó ég!! Hogy ez mennyire aranyos!!  Ezeken is mind ott díszelgett a jel miszerint ezek Batman-es ruhadarabok. Szeretem Batmant Andy-vel egyetemben ő is nagyon odáig van érte, azt mondák (már aki tudja hogy a húga vagyok.. bár igazából mindenki aki ismer mindkettőnket) hogy nagyon hasonlítunk... De szerintem ez nem igaz, jó oké hogy a viselkedésünk az ízlésünk kb ugyan az de attól még nem...hasonlítunk... És csezzdmeg de. Tényleg hasonlítunk, ezt eddig még észre se vettem, habár nem is ezt figyelgettem 24 órában 
Mikor végeztem az öltözködéssel akkor vettem észre hogy nincs meg a telóm... biztos Rosa vitte el. Ez a csaj kikészít idegileg. Azok után amiket a fejükhöz vágtam.. nem gondoltam hogy úgy fognak tenni mintha észre se vették volna..


2015. január 8., csütörtök

7. Rész


Sziasztok!
Sorry hogy ilyen sokára hoztam az új részt de nem nagyon volt időm megírni amikor meg lett volna akkor nem volt ihletem . De végül sikerült össze kaparnom valamit :/ Remélem nem lett olyan szörnyű. nem is húznám tovább az időt ... Jó olvasást !
(Ui. hagyhattok magatok után valamilyen nyomot ;) )
Boldog Karácsonyt s Új évet! Utólag :/

Ameddig készítettem az uzsonnámat a krumpli dalt dúdoltam . Leültem a tv elé és bekapcsoltam, pont a nickelodeon-on volt és a SpongeBob ment rajta ... Pont a kedvencem. A nagy tv nézésben elfelejtkeztem  az időről és azt vettem észre hogy csörög a telefonom . Rosa volt az ( igen teló számot is cseréltünk )
- Hol vagy már te csaj ?? Már vagy 20 perce rád várunk közben már eljöttünk a plázához.. Ha 5 perc múlva nem leszel itt akkor nem várunk rád tovább, itt fogunk hagyni! -mondta majdnem kiabálva .
- Jól van na Bocsi , tudod ha tv-t nézek akkor repül az idő... Mindjárt ott vagyok , őő merre is kell menni?
-Mivel fogalmam sincs hogy merre laksz .. ott a GPS  nézd  meg . De aztán el ne tévedj nekem !
-Oké! 
-Szia.
-Helló...
-Na akkor nézzük meg merre is található a pláza . - Mondtam magamban miközben beírtam a keresőbe a város nevét. Meg is van a házunktól 3 utcával feljebb található... Gyorsan felkaptam magamra a csizmámat mag a bőr kabátomat és indultam is, de persze a tv kikapcsoltam. Egy olyan jó 10 perc múlva már ott is voltam a plázánál, azt hittem közelebb van ( szinte futottam azért értem ide ilyen fogjuk rá hogy rövid idő alatt ). Rosáék azonnal kiszúrtak , Nem volt nehéz ugyanis rajtam kívül csak 5 ember volt az épület előtt de egy csoportban beszélgettek jóval arrébb mint ahol én és a csajok álltunk.
- Na végre ...
- Jól van na. Gyalog jöttem és még em ismerem a helyet... Megnézném hogy te mennyi idő alatt érsz ide ... Gyalog!
- Jó, Jó! Azért ne harapd le a fejem !! - Mondta Rosa felemelt hanggal - És amúgy én 5 perc alatt itt vagyok!
- Itt lakik szemben. - Világosított fel Kim. Én erre csak bólintottam egyet és elindultuk befelé az épületbe. Rosának azonnal szó fosása lett hogy hova kell menni és hova nem...
-És még el kell mennünk Leight-hez pont ma kaptak új szállítmány. Ne meg még be kell men...
- Rosa befognád legalább egy percre??!!
- Persze! De milyen kis gonosz vagy.. - Egy Perc múlva - Na letelt az egy perc !!!! Szóval mg be kell mennünk Matt-hez.- és vége befejezte , közben ameddig mentünk az első bevásárló helyünkre nézelődtem a hatalmas üzletben. Emelete is van, mi most ott agyunk ugyanis úgy van hogy a földszint az a föld alatt van. Jobbra cipős bolt, balra virág bolt előre Mozi ... Volt egy olyan hely a épület egyik szélén ilyen nyitott cukrászda szerűség ami úgy nézett ki hogy rendesen be lehetett menni mint egy boltba volt ajtaja meg minden de ahogy beléptél a tető ablakból volt és a falak helyett is üveg ablakok díszelegtek. Az asztalok szintén üvegek voltak de, viszont a székek és az asztalok lába már fémből. A lámpák azok a két oldalsó falból jöttek. A cukrászda közepén egy kisebb szökőkút díszelgett. Ezen kívül még voltak játék boltok, elektronikai cuccosok, élelmiszer boltok és ruhás boltok is.... a nagy gondolkozásomból Rosa szakított ki ezzel a szép mondatával: Megérkeztünk!!!!
Felnéztem az ajtó feletti táblára amin a bolt neve, H&M volt. Természetes hogy a többiek azonnal megrohamozták a boltot, csak én meg Viola kérettük magunkat de hát mi mondtuk hogy jövünk... végül mi is bementünk  többiek után akik már 3-4 db ruhával a kezükben futkostak a próba fülkékbe ilyen-olyan kis rózsaszín és még sok más színű pólókkal, szoknyákkal, nadrágokkal a kezükben kivéve Kimet ő megrohamozta az ilyen  "rockosabb" ruhákat. Csatlakoztam hozzá. Egy olyan jó 4-5 perc

után kiszúrtam egy baromi jó bőr dzsekit (persze csak egy volt belőle ) szegecsekkel a vállán és a nyaka körül a gallérján szintén ott díszelegtek a kis szegecsek és természetesen az egész dzseki fekete volt ( kivéve a szegecsek mert azok ezüst színűek ) Kimmel egyszerre kaptunk érte, De a jó szívemnek köszönhetően:
- Vigyed! Majd biztos találok én is magamnak!
- Kösz. - és megnézi a méretét . Én soha nem szoktam megnézni a ruhának a méretét ... Talán meg kéne?? - Francba!
- Mi az? - néztem rá kíváncsi arccal
- Nem az én méretem ...
- Attól még felpróbálhatod, Lehet hogy csak elvan számozva. - Felpróbálta. Jó volt rá -Én mondtam!
- Igen, Igazad vo... Ha kell tiéd lehet... - És ezzel elrohant.
-O-okéé. Köszi ! - vállat vonva elmentem a kasszához hogy kifizessem a kabátot ( Persze előbb felpróbáltam hogy jó-e ) a lányok épp előttem álltak. Már ki is fizették a ruháikat és Kim a szegecses fekete bőr bakancsát... hát oké... most én következek.

- 32£ Lesz !  - A kis szütyőmből ( oldal táska ) előhúzok egy bank kártyát és odaadom a pénztárosnak. Oda fordítja felém azt az izét amit ahova a bank kártyákat szokták tenni, elkezdtem beírni a pinkódomat és már készen is vagyunk. Elköszöntünk aztán mentünk is tovább, jártuk a boltokat sorról sorra, már lassan 2 teljes órája. Persze azért vettünk is valamit Rosa és a többiek 3-4 db szatyorral ( ami tele volt ruhákkal ) amíg én csak egy bőr dzsekivel, 2 db hamburgerrel és egy Monster energia itallal lettem gazdagabb Kim egy szegecses csizmával, 1 hamburgerrel, egy db Bőr dzsekivel ( ami olyan mint az enyém csak szegecsek nélkül ) és egy cica gatyával büszkélkedhetett.
- Most menjünk le Leight-hez , és utána mi lenne ha beülnénk egy filmre? - kérdezte Rosa hatalmas szemekkel nézett ránk. Mindenki elkezdett bólogatni én meg csak vállat vonva tovább ittam a kólámat amit az előbb vettem amikor a lányok tárgyaltak hogy hova mikor menjünk.
- Catlyn!! - Szólt rám mérgesen Rosa, a többiek pedig csak nevettek.
-  Mi van?? - kérdeztem majd tovább szürcsöltem a kólámat, és elindultunk valamerre. Végül a mozinál kötöttünk ki. Néztük a táblázatot: 

1415161718202122
A hetedik fiú - The Seventh Son18:2020:0022:10
A hobbit - Az öt sereg csatája - The Hobbit: The Battle of the Five Armies14:4017:3020:2021:50
A Madagaszkár pingvinjei - The Penguins of Madagascar15:15
Asterix - Az istenek otthona - Astérix: Le domaine des dieux14:2016:20
Dumb és Dumber kettyó - Dumb and Dumber To17:1017:30
Éjszaka a múzeumban - A fáraó titka - Night at the Museum: Secret of the Tomb16:0018:00
Exodus: Istenek és királyok - Exodus: Gods and Kings20:30
Paddington - Paddington

- Fúúú... Szerintem legyen az Éjszaka a múzeumban ! Szerintetek ?
- Nekem megfelel!
-Nekem is! 

- Ha lehet rajta röhögni akkor felőlem oké.
-Nem tudom nem láttam.. - mondta Rosa majd elő vadászta a telóját a zsebéből mert hívták. Olyan ismerős ez a szám!!! .... BVB  mért is ne?? Ahh na mindegy . Elegem van a BVB-ből.
- Leight az . *felveszi a telefont* Szia Leight !- Rosa félre húzódva tovább beszélt  a barátjával mi meg addig megvettük a jegyeket  a filmre és még beálltunk kóláért meg popkornért ugyanis negyed óra és kezdődik a film .
- Helló Lucas! 5 jegy lesz az Éjszaka a múzeumban-ra !-Adom! Tessék! 30.57£ lesz!
- Na csajok ! - kezdett bele Iris - Mindenki fizeti a saját jegyét! Még akarok vásárolni .
-Fejenként 6.11£. - egyenként oda adtuk neki a pénzt, ő meg nekünk a jegyeket. Amikor én következtem megkérdezte hogy új vagyok-e, bólintottam és Kimre pillantott aki elkezdte sorolni.
Tegnap jött hozzánk ( mármint a suliba ) . Annyit tudunk róla hogy esik-kel ...
- Kössz.
- Bocs. Van egy bátya, és nem túl beszédes ...
-Eddig bírom a csaj! - szúrósan nézek rá és:
- Ismered a BVB-t ( Black Veil Brides-t)? - aprót bólintott én meg folytattam - És Bírod Őket ?
- Háát el hallgatom de nem rohanok értük.
- Bírom a srácot ! - ídő közben vissza jött Rosa is akinek Iris fizette a jegyét... elköszöntünk Lucas-tól és mentünk kukoricáért és kóláért. Mikor már megvolt minden és vártuk hogy engedjenek be,  fehér hajú barátnőnk megszólalt.
 - Leight azt mondta hogy eltett nekünk egypár ruhát hogy ne vigyék el, ha vége van a filmnek akkor  rögtön az ő boltjába menjünk. Van (kivételesen) most BVB-s pólója - erre a lányok elkezdtek sikítozni. Jaj nekem...
- Ja és Catly, említettem neki hogy ma jöttél, és ilyen kis köszöntő körbevezető partit tartunk neked.. Leight neked is próbál még keresni valamit, amit félrerak, hátha tetszik. - aprót bólintás mellé egy mosolyt is címeztem felé, köszönet képpen és közben beengedtek minket, a film hamarosan el kezdődött.

~~~~~A Film Után ~~~~~

-Ez Nagyon jó volt!!
- Szerintem is!! És akkor most Leight-hez. igaz?
- Igen. És utána mehetünk haza. Vagy esetleg még megihatunk valahol valamit, de én már kezdek fáradt lenni.. És hogy őszinte legyek.. ez a kóla után már nemhiszem hogy túl sokat kibír már a hólyagom - felelte Rosa Viola kérdésére, mire mindenki hatalmas nevetésbe tört ki.. Nem is emlékszem hogy viola ez előtt megszólalt volna a mai nap folyamán..
A legalsó szintről felmentünk a 2. szintre ami majdnem ugyan úgy nézett ki mint a felső ( elrendezésre ). A bolt az a lift és a mozgólépcső mellett volt jobbra a második bolt. Nem volt sok időm arra hogy körülnézzek mert a többiek már megint maguk után húztak, egy percet sem lehet mellettük pihenni.
- Sziasztok csajok ! Itt vannak a ruhák amiket félre tettem nektek - Köszönt egy Körübelül 20 éves viktoriánus stílusú férfi ( fiú ? ) hatalmas fekete szemekkel és vállig érő szintén fekete hajjal. Lerakta a pultra (a kassza mellé) a ruhákat és a csajok azonnal elkapkodták az összeset és rohantak is a próba fülkébe engem jól megpörgetve azzal. Amikor kijózanodtam ,vagyis nem szédültem (ma nem piáltam ...) fáradtan huppantam a pult melletti székre. Ezt viszont egy kis idő után Leight is észrevette, rá is kérdezett
- Mi a baj ? Fáradt vagy ?
- Nem csak semmi kedvem csinibini ruhácskákat  próbálgatni !
Körbenéztem a boltban, mellettem balra a kirakatban ékszerek, hajpántok, karórák díszelegtek. Jobbra tőlem pedig a pult rajta a pénztár géppel ahol Rosa barátja épp ruhákat pakolászott mellette pedig egy becsukott ajtó, gondolom ott lehet a raktár. A velem szemben lévő falnál cipőktől kezdve az őszi csizmákon keresztül papucsok, tutyik várakoztak arra hogy valaki felpróbálja őket. Cipők mellett még ruhák ezrei is ott csüngtek a válfákon és ahogy elnézem elég sok BVB-s cucc van itt... Hova kerültem ?? Bár ahogy Rosa beszédéből kivettem, ez egy ritka dolog.. Ha jobban megnézem, minden féle stílusban találni itt ruhákat. De ha ruhák vannak akkor próba fülkének is kell lennie ami a bal sarokban található. Amennyit látok belőle az az hogy van kb. olyan 12fülke. Az ajtóval szembeni falnál Megint csak ruhák sorakoztak de itt már nem pólók voltak hanem szoknyák nadrágok, és még dobozok is árválkodtak ott. 





2014. november 12., szerda

Orvosiban 6. Rész

- Rendben ! - felállt és idejött hozzám közben a tanár adott egy zsepit. - Mintha sokra mennék az ömlő véremmel egyetlen egy darab aprócska zsebkendővel..  Követtem a mókus fiút az orvosiba ahova semmi kedvem nincs menni, hogy miért nem tudom egyszerűen utálom az orvosokat. 
- Tudod nem kell elkísérned...- De, ha Borisz azt mondta akkor azt mondta! - Mmm...- Szép esés volt! 
- Hát igen tudod tehetséges vagyok... 
- Ideértünk.
- Hurrá ! Jaj ... de   jó ... - Mondtam kicsit idegesen meg oké bevallom félve, amikor először tört az orrom az az úgy volt, hogy fejbe vagyis orrba vágott a hinta, és nem tört el teljesen a picuri orrocskám csak megzúzódott a csont vagy mi (?!) és amikor nézte az orvos rávágott egy nagyot ... Hát mit ne mondjak eléggé meglepődtem, és amit utána mondott idézem " Csak biztos akartam benne lenni hogy nem tört-e el ! " kikészültem ...
 
- Csak nem félsz?
- Mi, nem dehogy!! Én ? Soha!
- Deee! Látom rajtad! - és ahogy befejezte a mondatot megölelt! Na hát ez váratlanul ért.

- Ne félj én megvédlek! 
- Nem félek ... Max attól hogy meglátom a beleimet! Elengednél !!!??? 
-Ohh elnézést ... Persze! - Ahh végre elengedett ez a kékség, Ha még mindig "ölelne" akkor lehet hogy viszont láttam volna a reggelimet.
És benyitottunk. A váró terem tárult szemünk elé ami olyan olyan ... sivár volt a rosszul lét kerülgetett ( habár minden ilyen kórházas helyen így vagyok ) fehér falak és zöld színű székek. Az egész hely olyan mint egy kis falusi rendelő.. Az oda nyíló ajtó nyitva volt kicsit bekukucskáltam rajta de nem sok mindent tudtam megfigyelni ugyanis Alexy megszólalt .
 - Akarod hogy bemenjek veled?
 - Nem!! -mondtam, miközben még mindig vérzett az orrom
 -Te tudod! - vállat vont és leült az egyik székre
 - Na de hát de .... Na és most mégis mit csináljak?
 - Kopogj be .
 - Na ne.. - Éés bekopogtam -Tessék ! - hallatszott egy férfi hang oda bentről . Félek! Nagyon hasonlít a hangja a régi orvosomra ( aki eltörte az orrom ). És végül bementem ... Talált a régi orvosommal álltam szembe . Jaj mamám, na most vagy megismer és akkor futás, vagy nem, és akkor is futás!!
 -Szia! Új diák vagy? Még nem láttalak ... Mi a baj? - És amikor meglátott lehetséges hogy kihagyott a szíve. - Csak nem a kicsi Catlyn? - ne zavarja hogy folyik a vérem...
 - Nem, vagyok már kicsi !! - mondtam mérgesen mert amikor fiatalok voltunk Andy-vel mindig a nevünk elé rakta hogy kicsi ... ami nagyon idegesített már akkor is!
 - Jól van elnézést! Na szóval a lényegre. Miért vagy itt? Mi történt? - komolyan ennyire vak hogy meg kell kérdeznie?
 -Tesin egy hatalmasat estem, és a  tanár mondta hogy a biztonság kedvéért jöjjek fel hogy biztosan nem tört-e el az orrom ...- Félek.. az a nézés..  most jött el az az idő hogy futááás !!! ....  És kifutottam a váró terembe onnan az udvarra ha Alexy nem állított volna meg .
 - Hát te meg hova futsz?? - Kérdezte nagy kidülledő szemekkel, ami mit ne mondjak elég ijesztő volt...
 - Hát őőő... Mindegy csak el innen!!
 - Mért?
 - 
Wáháá !!
- Na most szépen vissza mész a rendelőbe ÉS NEM JÖSSZ KI ONNAN AMEDDIG AZ ORVOS AZT NEM MONDJA!!! - Mintha apám lenne.. Lehajtott fejjel nagyon nagyon nagyon naagyon lassan vissza mentem a rendelőbe. Mikor beértem az orvos Jake mérges szemekkel bámult, és mondta hogy üljek le ( arra a valamire ami az orvosi rendelőkben szokott leni ). Hát leültem és csak a földet néztem, nem mertem rá nézni. De sajnos muszáj...
- Nézz fel! Csak úgy tudom megmondani hogy eltört-e az orrod vagy sem. - Hát akkor hajrá! Felemeltem a fejem és rá néztem. - most szerencsére nem csapott rá, csak megvizsgálta, megnézte mennyire érzékeny, fáj e ha hozzáér..
- Most szerencséd van! Nincs eltörve az orrod! Mehetsz, De legközelebb nem szeretném meglátni hogy kifutsz a rendelőből ! Mi lesz akkor amikor az oltást kapjátok ?!
- Aah.. persze persze! - És kimentem. A kékség ott várt az ajtó előtt a székben. Amint meglátta hogy jövök azonnal felpattant és elkezdett kérdezgetni.
- Na minden rendben? Nem tört el az orrod uge? Mit mondott a doki?
- Igen minden rendben ! Nem nem tört el! Semmi különöset! És abba hagynád már ezt a kérdezgetést?!
- Ooo bocsi! Nem sokára kicsengetnek, már csak 5 perc van vissza az órából, úgyhogy szerintem te menj át öltözni én meg vissza megyek a torna terembe és elmondom a tanárnak hogy mi a helyzet!
- Megegyeztünk. - Ezzel elindultunk. Ő
 a tornateremhez én pedig a tornaterem melletti öltözőbe. Volt aki már ott volt például Amber és a csatlósai ...
Ahogy átvettem a pólóm Rosalia ugrott a nyakamba olyan sebességgel hogy elestem és ő is zuhant velem együtt ...
- Bénák ! - mondta Amber nagyképűen. De ezen csak nevetni tudunk. Mikor már mindenki bent volt az öltözőben nagy nehezen felkeltünk a földről és elkezdtünk öltözni. Becsöngetésre pont kész lettünk, futnunk kellett hogy beérjünk a tanár előtt... Igaz ez engem egy cseppet sem érdekelt sétálni akartam.. Sőőt.. ha ez a lány nem rángat magával.. lehet be se megyek időbe.. De Rosa magával húzott. A többi óra unalmasan telt nem volt semmi érdekes. Amikor kiértem az osztályteremből és elhaladtam a DÖK terem ajtaja előtt hallottam hogy valakik ordibálnak veszekednek ,-kíváncsi vagyok hogy kik lehetnek azok - mondtam magamban , de épphogy befejeztem a mondatomat Rosa ugrott elém ... Mit ne mondjak kicsit meglepődtem
- Sziokaa!!! Arra gondoltam hogy ma elmehetnénk a csajokkal a plázába és megismerkedhetnétek! Naaa??
- Hát.. ha iyen szépen kéred.. De nem fogok pink ruhákat próbálgatni sem megnézni egy romantikus vígjátékot! Már most előre szólok!
- Mért nem?
- Mert! Na most először hova? Mert én le szeretném tenni előbb a táskámat .
- Hát én sem szeretnék táskástól menni ... - Mondta egy vörös hajú lány Rosalia mellett
- Ja amúgy Rosa nem szeretnél bemutatni minket egymásnak ? - Kérdezte egy másik csaj.
- Ja De! Azt el is felejtettem... Ő Iris - Mutatott a mellette álló lányra akinek vörös hosszú haja volt amit befont, egy lila felsőt meg egy zöld pulcsit viselt fekete lila harisnyával és egy rövidnadrággal .

- Szia .

- Hali. Catlyn... Bár szerintem már ismersz - céloztam az a mai napi bemutatóimra.. kínosan felnevettem.. 

- Ő meg Kim! - Mutatott a mögötte álló rágózó lányra akinek fekete rövid haja és zöld szeme van. Öltözéke egy barackszínű haspólóból és egy rövidnadrágból áll amit kiegészített egy kalappal meg egy sállal .

- Csá kis csaj!
- Hellóka!
- És ő Violet de nyugodtan hívd csak Violának . - És rámutatott egy lila hajú aki egy rajz mappát tartott a kezében és egy szürkés szoknya volt rajta.
- Szia. - Mondta kissé félénken .
- Szia .
- Na akkor most már mehetünk. Egy óra múlva a pláza előtt?
- És mi lenne ha meg mondanátok hogy merre található a pláza?
- Akkor egy óra múlva itt a suli előtt találkozunk! - Mondta Rosa és ezzel mindenki szétszéledt. Gyorsan haza mentem... Inkább futottam de én sose szoktam futni szóval gyorsan gyorsétáltam egészen a házunkig. Ahogy benyitottam rögtön levágtam a táskám az ajtó mellé és rá a cipőmet. Berontottam a nappaliba onnan meg fel a lépcsőn és a szobámba. Kinyitottam a szekrényt és elkezdtem a legaljában kutatni a kis táskám után amit rövid idő alatt meg is találtam és be is pakoltam, csak a legszükségesebbeket Pénz, zsepi ilyenek... Mikor ezzel végeztem megnéztem az időt... Még van vagy egy fél órám. Addig kéne ennem valamit már reggel óta nem ettem semmit . Ezzel kimentem a konyhába út közben lefele a lépcsőn megbotlottam és sikeresen sikerült bukfenceznem egyet ... De most itt vagyok és a hűtő előtt állok már vagy tíz perce és azon gondolkodok hogy mit egyek , lehet sütök tojást de lehet hogy eszek zabpelyhet .


Tojás Előnye : semmi Hátránya : Odaégetem , felgyulladhat a konyha ,elsózom ....


Zabpehely Előnye : nem gyullad fel semmi nem lesz árvíz

Hátránya : Semmi

Szóval zabpehely . Elővettem a szekrényből a zabpelyhes dobozt és egy müzlis tálat , a hűtőből pedig végre kivettem a tejet. Miközben készítettem magamnak a kajámat észrevettem a hűtő mellett egy zsák krumplit , és mivel imádom a krumplit írtam is róla egy rövidke kis dalt :


                                                                                                                 Catlyn                         
                                                                                                          


2014. szeptember 29., hétfő

5. Rész


Ideértek .
Az igazgatónő betessékelt minket az irodába. Hát mit ne mondjak szinte belökött minket az ajtón ... Tágas és világos volt az irodában a barack színűre festett falak még tágasabbá tették. Az íróasztal mögött egy bálna nagyságú ablak helyezkedett el szintén narancsos árnyalatú márvány mintás függönnyel. A szoba egyik hosszabb oldalán könyves polcok-szekrények a másik oldalt növények és fiókos szekrény. Igazán otthonos egy iroda, több kisebb, különlegesebb olvasó lámpa is van a szobában, egy-két regény is lapul  a polcokon.

- Üljenek le ! - mondta az igazgatónő miközben ő is helyet foglalt az asztal mögött. - Kérem mondják el az iskola házirendjét! - förmedt ránk
Na jó az meg mi a ...... ??? Ránéztem a vöröskére aki lapít mint a nyúl, úgy látom gőze sincs a dologról pont úgy mint nekem. Bár van egy olyan érzésem nem sajnálhatja amit tett, inkább csak egy bevált taktika lehet nála hogy gyorsabban szabaduljon. Lehet jobb lenne ha én is lapítanék. Ezzel elkezdtem lefelé csúszni a széken, de amikor megláttam a dirinéni arcát ... lefagytam. Kontyából kicsúszott tincsek éktelenkedtek mindenfelé, a kezében tartott papírt elszakítva gyűrögette idegességében. A lábával pedig mindjárt lyukat fúr a padlóba úgy dobog vel.

- Van egyáltalán fogalmuk róla hogy mi az a házirend? - egyre idegesebb, kezdek félni... mint egy igazi hárpia úgy rikácsol - Gondoltam, mondják meg mióta lehet enni órán és Castiel - áá szóval így hívják a vöröskét, nem róla sipítozott a szőkeség? Hogy hívják.. Amber! Nemhinném hogy ez a fiúcska pont az ő fajtájára bukna.. ha pedig mégis, biztos vagyok benne, hogy csak éjszakás kalandokra kell neki. - a telefon használata mióta megengedett? Többször kértem tegye el! Erre maga kutyába se vett!! Nem tűröm az olyas fajta viselkedést amit az elmúlt órán tanúsított! - Laapíts Lapíííts lapíts mint egy nyúl vadászatkor, lapíts lapíts... úgy van lapíts Castiel LAPÍTS Hogy nekem kelljen beszélni az idegbeteg dirinénivel úgy van ügyes vagy GRAT!! Köszi szépen.. 
- Kérdeztem valamit! - Mondta egyre hangosabb hangnemben az igazgató néni. És erre csak úgy kibukott belőlem ...
- Hát jóvan na mit tehet az ember ha lekési a buszt és ha éhen hal az éhségtől mert nem volt ideje reggelizni? Megesik emberek vagyunk! Tessék szépen megnyugodni mielőtt még mentőt kell hívni! - itt láttam hogy az igazgatónő közbe akar szólni ezért gyorsan folytattam - Mi mást tehet az ember ilyenkor mint órán eszik!! Nem kell így felkapni a vizet! Édes istenem.. hova kerültem - Mondtam egyre ingerültebben.. Ezért akkorát fogok kapni ... 
- Most azonnal tűnjenek a szemem elől, és még egyszer elő ne forduljon!! - Ennél a mondatánál összerezzentem, attól még hogy milyen egy vén róka, tud ordibálni mit ne mondjak.  Ch..  Vöröske morgás kíséretében felkelt a székből s unottan az ajtó felé vette az irányt. Ahogy odaértünk sietősen léptünk ki rajta nehogy a dirinéninek eszébe jusson még valami, hogy bajba tudjunk kerülni.  
-Kár hogy nem láttam hogy mit műveltél! 
-Jobb is! 
-Félsz hogy kiröhögtelek volna mi?
- Röhöghetsz a ha betöröm az orrod!
-  Kis törpe! Fel se érsz!
- Mivan?
- Csak nézz magadra Roxi!
 - jó hogy nem roki.. kutyanév..
-Van nevem is..
-Most már igen!
- Wáhááá !!! - ezzel szó nélkül otthagytam, felhúztam az orromat és elmentem. Úgy éreztem magam abban a pillanatban mint egy plázacicmic..
Megsértett... Na jó nem, enyivel nem lehet. De ne hívjon már Roxinak. De most komolyan miért hív így? És mi az hogy mostmár igen?! Eddig is megvolt a tisztességes nevem, ahogy ez után is! A nevem Catlyn! 
Ekkor végig néztem magamon. Oké most már leesett.. Rock.. Roxi.. de attól még hogy így öltözök ne hívjon már Roxinak ennyiből én is hívhatnám így! Beképzelt barom!
A nagy gondolkozásom közben becsöngettek! A következő óra.. gyorsan rápillantok az órarendre.. A következő óra testnevelés.. Na persze! Fussanak a bolondok! Én biztos nem! Plusz nem is volt időm át öltözni, de ezzel szerintem nem vagyok egyedül, azért fulladjak ki hogy boldog legyen a tanár, hát nem én nem fogok csinálni semmit! Bár, első tesiórám lesz, és a mai után.. Picit jobb fényben kéne bemutatkoznom.. na meg persze az edzés segítene levezetni a feszkót.. 
Végül elindultam öltözőbe út közben elgondolkoztam azon hogy itt nincs semmi körbevezetés.. csak az igazgatónő elmondta mi merre van és kész meg se mutatta... Ha benyitnék a fiúkhoz akkor meg persze én kapok ki..
Végre ideértem. Benyitottam, de máris megbántam ezt a lépésemet, mert pont felém repült egy cipő és ha egy fehér hajú arany barna szemű lány el nem rántott volna félre, autógrammom lenne egy cipőtől.

-Hát, kösz! Ez itt megszokott? Vagy engem köszöntenek csak ílyen kedvesen?
- Rosalia de hívj nyugodtan  Rosának és nem, vagyis nem mindig van itt ilyen háborús övezet. - közben megérkezett a cipő tulajdonosa. Ha jól értettem valami kínos sztori miatt lettbeldobva a tornacsuka.
- Catlyn.
- Siessünk mert csak 4-5 percünk van átöltözni. Amúgy elég szigorú a tanár akit Borisznak hívnak csak 5 percet ad átöltözésre becsöngő után. Ha késünk egész óra alatt erősítő gyakorlatokat kell végeznünk.. jobb ha sietsz! - mondta és elkezdte hosszú, enyhén hullámokkal gazdagított haját egy lófarokba összefogni.
- Pff remek! - mondtam Rosának mert nekem 5 perc nem elég ahhoz, hogy átöltözzek a többieknek lehet hogy elég de nekem nem! A mi családunkban ez az átöltözősdi nem megy gyorsan..  De most kivételesen sikerült IDŐBEN átöltöznöm. Semmi extra nincs az edző szettemben. Fekete oversize póló és egy hozzá illő fekete combközépig érő naci, amibe a póló egyik sarkát betürtem, mégse csak úgy lógjon rajtam, mintha egy zsákba bújtam volna.. Lehet köszönhetem a gyors átöltözésem Rosának, aki folyamatosan siettetett, szinte levegőtvenni sem hagyott. Más esetben fogtam volna magam és csak kisétáltam volna az öltözőből, otthagyva az egészet.. De van ebben a lányban valami, ami miatt nem tudok ideges lenni miatta. Furcsa, hogy csak 5 perce ismerem, de már most úgy beszélgetek vele mintha gyerekkori barátom lenne.
Mikor mindenki beért a tornaterembe a tanár akinek szőke rövid haja van és kék szeme és nagyon nagyon nagyon magas... Így szólt : 

- Srácok, mielőtt elkezdenénk had mutatsam be nektek Catlynt - mi ki hol mi? lemaradtam miről van szó? Ugye nem.. - , és hogy miért nem az igazgatónő mutatja be nektek? - És de! De igen! Nem a dedóban vagyunk hogy így bemutassanak az egész osztálynak.. mint valami bazári majmot! Különben is.. nem a legelső tanóran kellett volna? Kicsit mintha megkéstek volna ezzel...  - Őszintén nem tudom! De talán jobb is, hiszen egy matematika órán kevésbé lehet társalogni, mint az én testnevelés órámon! - intett egyet hogy menjek ki mellé. Remélem nem gondolta komolyan.. Már épp fordultam volna, hogy kisétaljak a teremből, mikor Rosa oldalba könyökölt s odasúgta hogy menjek már! 
Mély levegőt vettem és elindultam mellé, de szerencsésen megbotlottam a "hercegnő" lábába persze hogy orra estem, remélem nem törtem el az orromat mert annyira de annyira fáj a picurika orrocskám plusz már egyszer eltörtem és nem a legkellemesebb érzés... Nagy nehezen feltápászkodtam, az egész osztály rajtam röhög és hogyha elképzelem mekkorát eshettem én is elkezdtem röhögni, de a tanár egyáltalán nem nézett hülyének hogy taknyoltam egy hatalmasat vérzik az orrom... Itt fulladozok a többiekkel a tornateremben a röhögéstől mert ez egy olyan szép esés volt hogy csak na, az óriásra nőtt tanár meg csak aggódva és értelmetlenül néz hol rám hol a többiekre . 
- Gyerekek elég legyen!!! - mondta idegesen Borisz és idejött hozzám - Minden rendben? Nem esett semmi baja ? - ha lenne még erőm újra röhögni akkor tuti hogy kitörne belőlem de már nincs.
- Hát azon kívül valószínűleg eltört az orrom remekül vagyok!! 
- Alexy mivel te úgysem tesizel kísérd el Catlynt az orvosiba! - amikor odanéztem a padon ülő kék hajú fiúra ... ő az aki aludt és nem ébresztettem fel. Olyan cuki így most hogy elnézem olyan mint egy kis mókus kék bundával.

- Rendben ! - felállt és idejött hozzám közben a tanár adott egy zsepit. Mintha sokra mennék az ömlő véremmel egyetlen egy darab aprócska zsebkendővel.. Követtem a mókusfiút az orvosiba ahova semmi kedvem nincs menni, hogy miért? nem tudom egyszerűen utálom az orvosokat...

Feliratozók